hosting: Hunet
r33
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2011. november 7. hétfő   06:00
nincsen hozzászólás

szerző: Morello
Neckbreaker´s Ball 2011 (Dark Tranquillity, Eluveitie, Varg, Mercenary)
2011. november 1, Club 202

  Manapság a lemezeladások szinte nullára redukálódásával a turnézás maradt a zenekarok kvázi egyetlen megélhetési forrása. Épp ezért viszont a turnézás nőtte ki magát egészen komoly iparággá, ahová egyáltalán nem könnyű bekerülni. Nagyszabású európai turnékörutak kerülnek megrendezésre, amelyek közül több már afféle „márkanevet” is kapott. Ilyenek közül (pl. Paganfest, Heidenfest) számos elérte már Magyarországot, a Neckbreaker´s Ball nevű rendezvény azonban csak idén debütált nálunk. Nem is akármilyen nevekkel, hiszen fellépett az utóbbi időkben hazánkat rendszeresen ostromló Dark Tranquillity, az ugyancsak nagy népszerűségnek örvendő Eluveitie, az utóbbi években nálunk is felkapott Varg, a dánok üdvöskéje a Mercenary, valamint a Gurd és Omnium Gatherum zenekarok. Szó volt még a Death Angel-ről is, akik nagy sajnálatomra lemondták a teljes turnét, az egyébként érthető módon számukra sokkal gyümölcsözőbb amerikai Testament/Anthrax körút kedvéért.
  
  Sajnos betegséggel való küszködés miatt csak a Mercenary-tól kezdve kapcsolódtam be a programba. A dán banda nagy kedvencem volt, azonban 2009-ben a zenekar fele kilépett, és innentől megváltoztak a dolgok. Idei lemezük stílszerűen Metamorphosis néven jött ki, és egyébként egy kiváló, szerethető alkotás, de mégis megmutatja, hogy EZ a Mercenary már nem AZ a Mercenary. Mindez a koncerten is megfigyelhető volt. A csapat ugyanis szinte kizárólag az új albumot erőltette, az In Bloodred Shades, In A River Of Madness, Through The Eyes Of The Devil, The Black Brigade, The Follower mellé csak az egy szem The Endless Fall fért bele az előző lemezről. Le a kalappal René Pedersen basszeros előtt, hogy az új formációban teljesértékű énekes/frontemberként is helyt próbál állni, de az ő hangi adottságaival úgy tűnik már sosem fogjuk hallani azokat a korábbi slágereket, amelyek a színtéren nevet adtak a Mercenary-nek.
  Énekes helyett új billentyűst sem keresett a csapat, a szintitémák a lejátszóról mentek. Mint mondtam, tényleg jó album a Metamorphosis, de ezzel az új felállással, az oly sok karaktert adó tagok távozásával visszaminősültek egy átlag (vagy annál valamivel jobb) melodic death/power metal bandává. Talán csak Martin Buus klasszikus heavy metal iskolán edződött szólói jelentenek kiemelkedő pontot a zenéjükben. Szerintem jobb lett volna más név alatt folytatni az új felállással, vagy pedig szükséges lenne egy Tim „Ripper” Owens karakterű új énekest fellelniük, hogy végre visszakerülhessenek a programba az igazi Mercenary slágerek.
  
  A német Varg zenekart egy osztrák fesztiválon ismertem meg, ott lehengerlő hangulatú produkcióval nyertek meg maguknak. Az utána következő néhány (többek közt magyarországi) koncerttől azonban nem dobtam el magam, ezeket korrekt, de amolyan szikár, semmitmondó előadásnak láttam. Most a Neckbreaker´s Ball-on újra megtalálták a formájukat, élvezetes koncertet láthattunk tőlük. Énekesük is megtalálta a formáját, hiszen lassanként kihízza a bőrpáncélját, de ettől függetlenül remekül vezényelte a bulit. Most újra azt éreztem (amit a legelső találkozásunkkor szintén, a többi fellépésen viszont nem annyira), hogy a Varg tulajdonképpen olyan, mint az Amon Amarth, csak black metalban. A nyers, ráadásul német nyelvű black metalos őrlésekbe sikerül olyan dallamokat beleszőni, és olyan ököllengetős, menetelős témákkal operálni, hogy emlékezetes lesz a végeredmény, akárcsak a svédeknél.
  Az egységesen piros-feketére kimázolt, bőrpáncélokban feszítő csapat szintén új lemezzel jelentkezett, de az idei Wolfskult albumuk mellett a korábbi termésükből is elhintettek néhány számot. Érdekességképpen még a Rammstein Links 2,3,4 nótáját is eljátszották, ez a feldolgozásuk tudtommal hanghordozón rögzítve még nem jelent meg. A közönség is élvezte a produkciót, benne voltak a tombolásban és a skandálásban, ha a német farkasok erre szólítottak fel.
  
  Következett az Eluveitie Svájcból, akik hazajárnak már hozzánk. Sőt, talán az ő koncertjükre gyűlt a legtöbb jelenlévő a színpad elé. A csapat fáradhatatlanul turnézik, a legutolsó Everything Remains (As It Never Was) lemezüket is elhozták már párszor hozzánk. Chrigel Glanzmann-ék közvetlensége mindig jellemző volt, egész este több társával együtt a közönségben mászkált, és szívesen váltottak pár szót vagy fotózkodtak bárkivel. A nyolctagú banda koncertjeinél mindig szűk keresztmetszet (a színpadon való elférésen kívül, persze) a megszólalás, hiszen ennyi hangszert és éneket nem egyszerű hangosítani. Szerencsére nem volt ezzel gond, a Club 202-ben élvezhetően szólt az Eluveitie buli.
  A csapat főleg az utolsó lemezét vette górcső alá, korábbi számok csak mutatóba kerültek elő, amit azért sajnáltam, mert még jó pár nótát el tudtam volna hallgatni ma. Ennek ellenére azt hiszem, a setlist-re nem lehet panaszkodni, hiszen főleg gyorsabb, pörgősebb dalokat válogattak be, szóval a tombolásra, zúzásra éhes közönség minden igényét kielégítették a svájciak. Chrigel Glanzmann még circle pit-re is biztatta a jelenlévőket, akik örömmel tettek eleget a „körtáncnak”.
  
  Az Everything Remains (As It Never Was) címadója és a Nil után meglepetésre rögtön a legnagyobb slágernek számító Inis Mona következett. A közönségénekeltetés ezúttal sem maradt el, de szerencsére Chrigel tanult a tavalyi blamából, és csak a refrén első sorát kérte számon a hallgatóságtól. Ez működött is, a rajongók értékelték a gesztust. Ezután a Quoth The Raven, The Song Of Life, Calling The Rain, Thousandfold, Kingdom Come Undone, (Do)Minion, Tarvos, Tegernakô dalokra tombolhatott a közönség, ebből állt az Eluveitie mai programja.
  Szokás szerint kiváló produkció jellemezte a svájci folk metal csapatot, a zenekar minden tagja vidáman és nagy átéléssel tolta a nótákat. A szóvivő természetesen Chrigel Glanzmann volt, aki az éneklés mellett furulyát és akusztikus hangszereket is megragadott alkalomadtán. A gitárosok nagy élvezettel nyűtték a húrokat, mellettük Anna Murphy és Meri Tadic voltak a legaktívabbak. Anna az éneklésből is többször kivette a részét, emellett vadul pörgette a haját, szóval élmény volt őt nézni. Fontos megemlíteni Merlin Sutter dobost is, aki rendkívül élvezetesen és látványosan kalapált. Remek buli volt, de a legközelebbi alkalommal már új nótacsokrot kérnék lobogtatni...!
  
  Az Eluveitie tempósabb témái azért számos áthallással bírnak a Dark Tranquillity munkássága irányába, szóval egyáltalán nem ördögtől való párosítás a svájci és a svéd zenekar párosítása a Neckbreaker´s Ball turnén. Mikael Stanne-éket szintén nemrégiben üdvözölhettük Magyarországon, és akkor is egy fantasztikusan jó buli kapcsolódott a nevükhöz. Meglepő módon kicsit ritkultak a sorok az Eluveitie koncertje után, az viszont látszott, hogy a küzdőtéren maradók fanatikusan várták már a svéd banda színpadra lépését.
  Ahogy megérkezett a deszkákra a Dark Tranquillity, rögtön lehetett látni, hogy nagyon jó hangulatban vannak a svéd legények. Mikael Stanne folyamatosan mosolygott, pacsizott a közönséggel, a számok között pedig nem győzött hálálkodni a kedves fogadtatásért, valamint többször megfeddte a számokat előre bekiabálókat, haha! A többiek sem fukarkodtak a hajlóbálással és az átéléssel. Niklas Sundin, Martin Henriksson és Daniel Antonsson igyekeztek a színpad minden szegletében megfordulni, ők is rendkívül élvezték az estét. A Dark Tranquillity legtöbb nótájában a billentyűs Martin Brändström játéka is hangsúlyos szerepet kap, a szintetizátora kristálytisztán szólt a Club 202-ben, sokat hozzátett a produkció élvezetességéhez.
  
  A svédek nagylemezei között nem találunk alapvető tévedéseket, szóval mindig is megbízható minőséget kaphattunk tőlük. A tavalyi We Are The Void lemezt is javarészt elismerő kritika fogadta, most azonban egy igazi „best of” válogatást kaptunk a Dark Tranquillity-től. Nem volt túlhangsúlyozva az utolsó album, hanem igyekeztek minél több korszakukból megvillantani néhány nótát, ezáltal a zenei élmény is meglehetősen változatos lett. Voltak gyorsabb, tombolósabb dalok és billentyűjátékon alapuló elvontabb témák egyaránt. Ez jót tett a koncertnek, csakúgy, mint a háttérben történő klipvetítés. A Terminus (Where Death Is Most Alive), In My Absence, The Treason Wall, Lost To Apathy, The Wonders At Your Feet, The Mundane And The Magic, Blind At Heart, The Sun Fired Blanks, Inside The Particle Storm, Zero Distance, Dream Oblivion, Final Resistance, Misery´s Crown alkotta program és hozzá kapcsolódón maga a banda színpadi előadása tehát ismét jól vizsgázott. A Dark Tranquillity egy remek koncertbanda, Mikael Stanne jókedve pedig láthatóan a közönségre is átragadt.
  
  A Neckbreaker´s Ball maximum csak a létszám tekintetében nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket (panaszkodni sem lehet, de inkább átlagosnak mondanám a megjelentek számát egy ilyen volumenű eseményhez mérten), viszont aki jelen volt, az egész biztosan jól szórakozott. A most fellépő zenekarok mind egy kicsit más irányból közelítették meg a metalzene világát, azonban mindegyikben megvoltak azok a közös kapcsolódási pontok, ami alapján a közönség ráhangolódhatott a koncertekre. Nekem személy szerint az Eluveitie és a Dark Tranquillity voltak a fő hívószavak ma estére, de mellettük a Varg és a Mercenary is sikerrel megteremtették a hangulatot. Aki lemaradt volna az eseményről, az annyira ne csüggedjen, mert a fellépők legtöbbje viszonylag gyakran jár felénk, a legközelebbi alkalmakkor azonban már kötelező a részvétel!


Kulcsszavak:
  neckbreaker&rsquo     s ball     dark tranquillity     eluveitie     varg     mercenary 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó cikkek: 

A Moonspell és a Wolfheart társaságában jön hozzánk a Dark Tranquillity

Itt van az Aaron West and the Roaring Twenties újabb epikus balladája, a Paying Bills at the End of the World

Mercenary: Heart Of The Numb - Új kislemez a Soundtrack For The End Times albumról, Matt Heafy-vel

Amorphis, Eluveitie, Dark Tranquillity, Nailed To Obscurity

Headbanger’s Ball 2022 (Vio-lence, Xentrix, Whiplash, Artillery)

 programajánló: 
2024. április 4.
Leaves’ Eyes´, Northtale, Catalyst Crime Budapesten
2024. április 7.
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
2024. április 12.
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Fesztiválhangulat a Dürer kertben- Halflives és az Inferno Turné
Amaranthe, DragonForce, Infected Rain
Meshuggah, Avatar, The Halo Effect
Két zenekar, egy este a Dead Poet Society és a Ready the Prince lángoló show-ja az Akvárium színpadán
Battle Beast, Saint Deamon, Induction
Black Foxxes szárnyalása, azaz egyedülálló élmény a Dürer Kertben
Hobo- Vadászat 40
A Nothing But Thieves ismét lenyűgözte a budapesti közönséget
Abbath, Toxic Holocaust, Hellripper
Slaughter To Prevail
Delain, Illumishade
Beast In Black, Gloryhammer
Az indie rock királyai, a The Sherlocks és a DOTE a Dürer kertben
 kapcsolódó fotók: 

Mercenary (DK) - 2011. március 14. Pecsa
 kiemelt 
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
  
Budapest is szerepel a Mr BIG búcsúturnéjának tavaszi állomásai között: április 7-én a Barba Negrában lép fel Eric Martin, Paul Gilbert, Billy Sheehan és Nick D’Virgilio

Sting újra Budapesten
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
Republic 35
Búcsúkoncertet ad Budapesten a Buena Vista Social Club sztárja
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 the tourist    gogol bordello    balaton sound    tintin    troldhaugen    suhaid    southern comfort    robb flynn    blessthefall    magyar rádió gyermekkórus    busa pista    winona ryder    royal republic    sziládi mónika    vexilium    angertea    earth wind & fire experience    s first date    locust on the saddle    the green hornet    the tartuffe plan    fuck your pride    bws     catherine hardwicke    fertőzés  

r45
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!