szerző: PjotrTÉR /// ERŐ | II. Építészeti Nemzeti Szalon 2019. április 26. - augusztus 25. Műcsarnok
Az elmúlt öt évben a Műcsarnokban komoly szakmai- és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató Szalonok. 2019-ben újra Építészeti Szalon következik, amelyen a kimagasló hazai építészeti eredmények bemutatása mellett különös hangsúlyt kap az építészeti térben és annak létrehozásában egyre fontosabbá váló közösségi erő, az együttes aktivitás. A II. Építészeti Szalonon önálló tematikus egységként jelenik meg a közösségépítés és az építészetben megfogalmazott szolidaritás. Külön blokkban mutatjuk be a mára legendává lett Miskolci Építészeti Műhely (1977–1990) tervezőinek munkásságát, a csoport létrejöttétől egészen a jelenkorig.
A Műcsarnok apszisában berendezett szekció a 20. századi magyar építészet történetének egyik legjelentősebb innovatív alkotója, a 60 éve elhunyt Medgyaszay István (1877–1959) modern építészete előtt tiszteleg. A következő nemzedékek életére, annak építészeti terére koncentrál „A jövő körvonalai” címet viselő egység. A Szalon egyik oldaltermében egymást követi a Hello Wood interaktív installációja, amely az építészeti gondolkodásban való részvételre ösztönzi a látogatókat, és a „Fényarchitektúra” címet viselő kiállításrész, amely az anyagtalan fény segítségével teremti meg a térélményt. Ezzel az installációval a Bauhaus centenáriumán az összművészeti iskola korszakos fénykísérleteire is emlékezünk. A kiállítás főkurátora Szegő György DLA építész, iparművész, a Műcsarnok művészeti vezetője
Keresztmetszet 2014–2019 kurátor: Szegő György DLA építész, iparművész, a Műcsarnok művészeti vezetője
A középső termekben fél évtized építészeti keresztmetszetét kívánjuk nyújtani: az előző öt év időszakában befejezett, illetve néhány, kiemelt beruházásként már épülő házat mutatunk be. A több mint 120 épület közös jellemzője az építészeti minőség. A három térben különféle közösségi funkciókat befogadó, lakó- és szakrális épületek, majd műemléki felújítások és bővítések, illetve kultúra, tudomány, sport és vendéglátás-turizmus funkciók szerinti csoportosítást, tematikus egységeket alakítottunk ki.
Közösség és építészet kurátor: Prof. Balázs Mihály építész, a BME tanszékvezető egyetemi tanára, az MMA tagja
Közösség és építészet összetett viszonyából három aspektust emelünk ki: az építészet és oktatás új lehetőségeit, az építészet alkotói közösséget formáló jellegét és a hátrányos helyzeteket felismerő-segítő szolidáris építészetet. Közös vonásuk, hogy az építészet klasszikus, elsősorban esztétikai értelmezésén túlmutatva a korunkban zajló látványos, ám korántsem mindenben örömteli társadalmi és környezeti változásokra reagálnak. Az építészet, mint a társadalmi és természeti környezetet formáló tevékenység részben generálja, de eszközeivel oldani is képes a feszültségeket. A tárlat a fenntartható jövő felé mutató kezdeményezésekre fókuszál.
Miskolci Építész Műhely kurátor: Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA tagja
A csoport eredetileg építészek baráti társasága volt, akik már az egyetem alatt keresték a közös letelepedés és munka lehetőségeit. Miskolcon leltek fogadókészségre; a város még jövendő közös lakóházuk megtervezésére is lehetőséget adott, ez lett a híres Kollektív Ház, tervezőjének, Bodonyi Csabának, a csoport vezető mesterének egyik legismertebb munkája, a kísérleti építészeti rendszeralkalmazás egyik magyarországi csúcsteljesítménye. A Műhely tagjainak érdeklődése a várostól a tárgyig átfogta az építészet teljes spektrumát. A modern építészet és városépítés válsága idején figyelmük a történeti települések vizsgálata felé fordult.
A jövő körvonalai kurátor: Botzheim Bálint építész
A társadalom a technológia változása által determináltan formálódik. A jelen és a jövő közötti kapocs a fiatal generáció. A bemutatott diplomatervek és javaslatok a sztereotípiákon túllépni képes gondolkodás példái. A technológiai szingularitást szimbolizálja a 3D nyomtató, amely a kiállítás ideje alatt éppen a Műcsarnok tereit klónozza – makettléptékben. A globális gazdasági modell még ma is a növekedésen alapul. Ami már megvan, az nem elég jó, nem elég környezetbarát: cseréld le újabbra! A tárlaton látható szemét-ladik a környezetszennyezés szimbóluma.
Medgyaszay István, a modern kurátor: Potzner Ferenc építész
Emlékkiállítás idézi fel a neves építész életútját és törekvéseit, rámutatva innovatív gondolkodásmódjára, amely a 21. század elején is aktuálissá teszi. A 19–20. század fordulóján megkezdett alkotói tevékenységét fél évszázadon át töretlenül művelte anélkül, hogy nagyobb eltérésekre kényszerült volna. Építészetének alapját az anyag és a szerkezet törvényszerűségeit felismerő és tiszteletben tartó egyetemes elvek jelentették. Ehhez társult a hagyomány, amelyet a korszerű technológiákkal ötvözve megteremtette sajátos stílusát.
Műhely - A Hello Wood interaktív installációja kurátor: Pozsár Péter építész
április 26. – június 22.
A szekcióban a Hello Wood arra tesz kísérletet, hogy az építészetet szerethetővé tegye az utca embere számára. Az installáció célja, hogy aktivitásra ösztönözze a közönséget: a fizikai tevékenység mellett megteremtse az interakció lehetőségét a magyar építészetre reagáló általános, adatszintű véleménynyilvánítással. A teremben felépülő szimbolikus építészeti gépezet a látogatókat az építészetről való gondolkodásra készteti, és közreműködőként számít rájuk a végeredményként szolgáló kültéri installáció létrehozásában.
Fényarchitektúra kurátorok: Böröcz Sándor fénytervező és Botzheim Bálint építész
július 4. – augusztus 25.
Az építészeti forma születése egy különleges fénymátrixban, absztrakt módon jelenik meg. A félig virtuális ábrázolás segítségével a tér megmozdulhat, és a terek egymást követő alakváltozása is értelmezhetővé válik, átélhetjük azokat az érzeteket, amelyeket az egyes téralkotási metódusok mentén létrehozott terek keltenek, bepillanthatunk az építészeti gondolat születésébe. Az animáció a természet formáit hűen követő építészeti geometriától kezdve az absztrahált formákon át egészen a virtuális tér által nyújtott új geometriai alakzatokig végigkíséri a kortárs építészet formaalkotási lehetőségeit.
Építészeti pályázatok 2014–2019
A II. Építészeti Nemzeti Szalon körképe nem volna teljes, ha a megépült házak, terek, az elkészült építészeti eredmények mellett nem tekintené át az ugyanebben az időszakban itthon lezajlott jelentősebb építészeti pályázatokat, valamint azokat a nemzetközi pályázatokat, amelyeken a magyar építészek tervei nagy sikerrel szerepeltek. Ezek szintén hatással vannak az építészeti életre, jövőbeli megvalósulásuk, vagy a pályaművekben összegződő gondolatok termékeny impulzusokkal gazdagítják a pályatársak munkásságát és szemléletét.
Magyar építészek fája
2014-ben az I. Építészeti Nemzeti Szalon egyik különleges látványeleme volt az 1750-től 1950-ig tartó hazai építészettörténet 120 kimagasló magyar építészének emléket állító „Magyar építészek fája”. Az emlékoszlopon egy-egy név mellett az alkotó egy kiemelt műve is szerepelt. A mostani Építészeti Szalonon ismét látható ez az egyedi installáció, de az anyagát kibővítettük: olyan építészek neveivel és egy-egy művével folytattuk a sort, akik 1950 és 2014 között hunytak el, és a 20. századi magyar építészetre, nem utolsósorban a ma aktív építész nemzedékekre jelentős hatással voltak.
Lezárult életművek
A Műcsarnok Szalon kiállításain most első ízben jelenik meg egy olyan kiállítási egység, amely emléket állít azoknak az építészeknek, akik az előző Szalon óta eltelt öt esztendőben távoztak közülünk. A teremben röviden megidézett alkotók tegnap még tevékenyen részt vettek a hazai építészeti kultúra formálásában, hiányuk érzékenyen érinti a szakma mindennapjait. Mellettük néhány építészeti író, folyóirat-szerkesztő, filmrendező és oktató munkásságát is felidézzük, akik egész életművükkel a kortárs magyar építészeti kultúrát gazdagították.
16:16
