hosting: Hunet
r34
  cikkekfotók        
film [filmpremier]  2020. január 22. szerda   04:20
nincsen hozzászólás

szerző: 12qper
Az elveszett paradicsom nyomában
Paul Gauguin élete és művészete a mozivásznon

  Január 23-tól érkezik a mozikba A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat legújabb epizódja, amely Paul Gauguin életét és művészetét mutatja be, felelevenítve a festő hosszú utazását, ami az egyik legnagyobb modern művésszé tette őt.
  
  1891. április 1-jén, 43 éves korában Paul Gauguin elhagyta Marseille-t és a csendes-óceáni Tahiti felé indult, hogy megtalálja a földi paradicsomot. Vajon valóban rátalált? Létezett-e az a tiszta, érintetlen világ, amelyet a festményein látunk? A művészet templomai sorozat Gauguin Tahitin – Az elveszett paradicsom címmel mozikba kerülő új epizódja a művészet örök lázadójának utazását követi nyomon az élet esszenciájának nyomában, Párizstól a Breton partvidéken át Tahitiig és a Markézi-szigetekig.
  
  
  
  De ki is volt Paul Gauguin valójában, és miért nyűgözte le ennyire a trópusok világa? A film a festő Tahitin és a Markézi-szigeteken írt, Noa-Noa című könyve, levelezései és a közreműködő szakértők segítségével átfogó képet fest Gauguin kalandregénybe illő életéről és művészetéről, amely nagy hatást gyakorolt az európai festészetre, olyan modern irányzatoknak adva lendületet, mint a szintetizmus és a posztimpresszionizmus. Az alkotás végigköveti Gauguin gyermekkorát, amelyből több évet Peruban töltött, ifjúkori éveit, amikor tengerészként bejárta a világot, majd bemutatja, hogyan ismerkedett meg jómódú tőzsdeügynökként a festészettel, és végül miként adta fel a művészet iránt fellobbant szenvedélye miatt polgári, majd családi életét.
  A nyughatatlan Gauguin időről időre ráeszmélt, hogy a modern városi élet nyüzsgéséből és a korszak festészetét uraló impresszionizmusból egyaránt kiútra kell találnia, hogy megtalálja a saját hangját, ezért többször is elhagyta Párizst. A bretagne-i Pont-Avenben olyan kiemelkedő művei születtek, amelyek már magukon hordozták a rá jellemző stílusjegyeket, mint a Látomás prédikáció után: Jákob harca az angyallal (1888) és a Sárga Krisztus (1889). Idővel azonban még különlegesebb, távolibb tájakra vágyott, hogy felkutathassa a művészet legősibb formáit, s végül 1891-ben útnak indult a földgolyó távoli sarkába, Francia-Polinéziába. Ahogy a film rendezője, Claudio Poli is elmondta egy interjúban, Gauguinnek le kellett győznie kezdeti csalódottságát, amikor a nyugati világ hatásait és sebeit magán viselő Tahitivel találkozott, és tovább kellett keresgélnie a szigetvilág távolabbi sarkaiban, ahol még megtalálhatta az „elveszett paradicsom” nyomait, buja és érintetlen tájaival, színeivel, lakóival. Az ekkoriban már szegénységtől és betegségektől nyomorgó Gauguinnek szüksége volt mindehhez egyedülálló művészi látásmódjára is, amely segített felülemelkedni a kiábrándító valóságon. Ahogy ő fogalmazott: „Le kellett hunynom a szemem, hogy elkezdjek látni”.
  
  A Gauguin Tahitin c. filmben a művész által hőn szeretett helyi lakosok segítségével fedezhetjük fel azokat a mára legendássá vált egzotikus tájakat és útvonalakat, amelyek Gauguin világhírűvé vált festményeit inspirálták. Meglátogathatjuk azokat a helyeket, ahol a bambuszból és levelekből saját maga által ácsolt házakban olyan fényeket és színeket fedezett fel, amelyek örökre megváltoztatták a modern művészetet. Megismerhetjük az őslakosok gátlásoktól mentes érzékiségét, ami oly nagy hatással volt a festőre, hogy feladta érte korábbi életét. A film arra is rávilágít arra az ellentmondásra is, hogy bár a világ zajától távol akart kerülni, lélekben mégiscsak ragaszkodott a gyökereihez: Gauguin egyetlen műve sem maradt Tahitin, nagy részüket maga a művész juttatta vissza Európába. Utolsó hátrahagyott képeit a helyi püspök megsemmisítette, obszcénnek minősítve azokat, Európában és a nagyvilágban azonban hamarosan óriási kultusza lett a képeinek. Festményei sorsára is jellemző ez a kettősség: a civilizációtól távolra menekülve megalkotott remekművei ma szinte kivétel nélkül a legmodernebb amerikai metropoliszokban lelhetők fel, hatalmas nemzetközi múzeumokban, ahol évente emberek milliói csodálják meg őket, vágyakozva a mindennapokból való kilépésre.
  
  A mozikba kerülő alkotás a festő életének európai állomásai és Francia-Polinézia szigetvilága mellett ezekbe a múzeumokba is ellátogat, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a chicago-i Art Institute of Chicago, a washingtoni National Gallery of Art és a bostoni Museum of Fine Arts Gauguin-gyűjteménye is megjelenik a vásznon. A sorozatra jellemző részletgazdag közeli felvételeken megelevenednek a festő különböző korszakai, a kezdetektől a Bretagne-i éveken át a polinéz és tahiti időszakig, amelyek egy egészen sajátos stílusban teljesedtek ki: szokatlan, szinte már természetellenes színhasználata a lélek finom rezdüléseit jelenítette meg olyan csúcsműveiben, mint 300 millió dolláros rekord áron elkelt Nafea faa ipoipo? (Mikor házasodsz meg?, 1892) vagy a közel 4 méter széles Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? (1897)
  
  A film január 23-tól érkezik a mozikba, Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte számos további helyszínen, többek között Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Szombathelyen is műsoron lesz, magyar felirattal, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2025. február 8.
Paganfest a Barba Negra Red Stage-en
2025. február 11.
Pörgős rock-diszkót hoz Budapestre a Royal Republic
2025. február 13.
Night Flight Orchestra: februárban a Dürerben landol az éjszakai diszkójárat (Dürer Kert - Budapest)
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Fesztiválsikereket hoz a közelgő 15. Frankofón Filmnapok
Paddington Peruban mától a mozikban!
Korhatáros ifjúsági vígjáték érkezik franciaországból a magyar mozikba
Újabb francia film főszerepében Goztola Lorent Kristina
Cannes-i győztes, AI-t firtató sci-fivel kezdi az évet a Pannónia Entertainment!
Gyűrűk Ura napokkal kezdi 2025-öt is a Pannónia
Exhibition on Screen: 200 éves a londoni Nemzeti Galéria
A Terminátor ismét visszatér… a mozikba!
 kiemelt 
Josh Smith Koncert Budapesten
  
Az amerikai blues gitáros a pandémia óta először indul szólóturnéra, és nagy örömünkre, több mint 6 év után Budapestre is visszatér zseniális triójával

Artur Menezes az Analogban
Indie ünnep Readingből: Only The Poets az A38-on
Born of Osiris, Ingested, Entheos és The Voynich Code – A progresszív és extrém metal nagyágyúi a Dürer Kertben!
Distant + Enterprise Earth: dupla deathcore lemezbemutató februárban
 friss hozzászólások 

Pantera, Power Trip, Child Bite (2)
Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 vodku    bridge to solace    remorse    joana amendoeira    butcher babies    dolor    ék    trabant    the mono jacks    crimson shadows    hugo    artus társulat    dalai láma    egri jános    gravity well    harry potter    over my dawn    still got the blues    eat pray love    dew-scented    intim torna illegál    biorobot    powerfest    lies    velvet revorver  

r42
Copyright 2000-2025 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!