szerző: BarnaLaza rock esszencia - Clutch, 1000mods, Bokassa 2025. december 5., Budapest, Barba Negra
A Clutch legutóbb tavalyelőtt nyáron járt nálunk a Barba Negra nagyszínpadán, most decemberben pedig ismét ezen a helyszínen adott egy kiváló koncertet az amerikai rockzenekar. Két remek banda vezette fel őket, a görög 1000mods és a norvég Bokassa szintén kifogástalan előadást nyújtottak ezen az estén.
A 2013-ban alakult Bokassa nagy elánnal robbant be a színpadra, és Jørn Kaarstad gitáros/énekes vezetésével egy energikus koncertet adtak. Ugyan ekkor még nagyon szellős volt a Barba Negra nézőtere, a norvég trió mindent tőle telhetőt megtett a bulihangulat beindításáért. A rendelkezésükre álló fél órában mind a négy lemezüket megidézték, így a tíz számos programjukban egy korrekt áttekintést nyújtottak munkásságukból. A viszonylag kevés érdeklődő és a nem túl meggyőző hangzás miatt nem volt kiemelkedő a fellépésük, de az este többi zenekarához való ráhangolódásnak tökéletes volt a produkciójuk.
A görög 1000mods előadását már egy jóval nagyobb számú közönség várta, és a stoneres, pszichedelikusabb rock zenét játszó alakulat egy minőségi koncerttel hálálta meg a figyelmet. Dani G. vokalista/basszer vezetésével nagyon szuggesztíven adta elő a trió a Kyuss-ra emlékeztető muzsikáját. Náluk már a hangzás is jóval erőteljesebb volt, így sokkal hatásosabban tudtak érvényesülni a profin, de ugyanakkor laza eleganciával eljátszott nóták. A kilenc számos, 40 perces műsoridejű szettjükben főleg a Cheat Death című legfrissebb anyaguk és a legelső, 2011-ben kiadott Super Van Vacation című lemezük adta a műsor gerincét, de kaptunk ízelítőt a Repeated Exposure To… és a Vultures albumokból is. A mediterrán csapat abszolút elnyerte a közönség tetszését, méltó felvezetést nyújtottak a főzenekar elé.
Az 1991-ben alakult Clutch koncertjét már izgatottan várta a Barba Negra közönsége; hiába jártak nálunk bő két éve a marylandi rockerek, minden egyes alkalommal maradandó élmény átélni Neil Fallonék fellépését. A kvartett által játszott program pedig mindig bőven hordoz meglepetésfaktort, ugyanis folyamatosan, napról napra variálják az adott este eljátszott szerzemények listáját. Ezen a koncerten egy arányosan összeválogatott dallistát kaptunk, amely során az eddig megjelent tizenhárom lemezükről nyolcat megidéztek. Már az elején sem spóroltak a slágerekkel, és olyan nóták hangzottak el a kezdést követően, mint a The Mob Goes Wild, az Earth Rocker, a Subtle Hustle, az X-Ray Visions, a Firebirds! és a Crucial Velocity. A legutóbbi Sunrise on Slaughter Beach lemezt a Slaughter Beach és a Nosferatu Madre képviselte, az évfordulós 1995-ös Clutch című albumról pedig az Escape from the Prison Planet-et és a Spacegrass-t vették elő. A hangzás és a hangulat már az első pillanatoktól kiváló volt, Neil szokásához híven egymaga elvitte a színpadi produkciót, egyszerűen nem lehetett levenni róla a tekintetet. Pár számnál gitáron is besegített, valamint a szájharmonikát is elővette a dalokat végig gesztikuláló énekes. Tim Sult gitáros, Dan Maines basszer és Jean-Paul Gaster dobos sokat próbált, kiváló muzsikusok, kezük alól tökéletes lüktetéssel gördültek elő a kiválóan megformált rock nóták. A fogós dalokra felpezsdült a közönség vére, és önfeledt táncolás, vidám bulihangulat uralkodott a bő 80 perces program végéig. A ráadás még jobban felpörgette a hangulatot, így teljes népünnepélybe torkollott az Electric Worry-vel és a Burning Beard-el befejeződő előadás. A Clutch tehát ezúttal is kitett magáért, egy laza, feelinges rock koncerttel varázsolta el a közönséget. Legközelebb is várjuk őket vissza!