beszámoló [koncert]  2026. április 12. vasárnap   12:02

3 hozzászólás

  A nagy sikereknek és elismertségnek örvendő Poppy 2011 óta építi zenei karrierjét. Az amerikai szóló előadó művésznő a kezdeti pop zenei irány után a nu metal-ból merített hatásokkal építette fel muzikális egyéniségét. Idén már hetedik albumát adta ki Empty Hands címmel, és eddig még nem adott koncertet kis hazánkban. Így már nagyon ideje volt egy budapesti fellépésnek, amelyet a Barba Negra nagytermét megtöltő rajongók izgatottan vártak.
  
  Előtte két zenekar melegítette be a közönséget. A 2017-ben alakult, szintén amerikai Fox Lake kezdte az estét. A modern metalos banda legfrissebb anyaga 2025-ben jelent meg New World Heat címmel, így főként erről játszottak a srácok a rendelkezésükre álló fél órás játékidőben. Fiatalos lendülettel, nagy energiákkal vezényelte le Nathan Johnson énekes a koncertet, rap-metalos, hardcore-os dalaik kellő erővel dörrentek meg. 9 számos programjukat sokan figyelték, és kellően értékelte is a közönség a kvartett masszív zenei teljesítményét, amely remek kezdést nyújtott a koncertnek.
  
  Az ausztrál Ocean Grove 2010-ben alakult, és kezdetben post-hardcore-ban utaztak, aztán átnyergeltek a nu metal-ra. Eddig négy albumot adtak ki, a legutóbbi 2024-ben jelent meg Oddworld címmel. Változó felállásban turnéznak a melbourne-i srácok, az alap trió mellé váltogatják a turnékon a gitáros posztot. Most Ryan Burnett gitáros segítette ki őket, akit az Architects-ből lehet ismerni. Dale Tanner énekes vezetésével kellően szuggesztíven prezentálták 11 dalos repertoárjukat, amely az Oddworld lemezre és a 2022-ben kijött Flip Phone Fantasy albumra fókuszált. A basszer Brent „Twiggy” Hunter egy szám erejéig helyet cserélt Dale-el, és bemutatta, hogy ő is kellően rátermett frontember. Koncertjük elnyerte a nézők tetszését, a könnyen fogyasztható zenéjük kellően jól megírt számokban manifesztálódik, amelyet profin, megnyerően tudnak prezentálni.
  
  A megjelentek nagy része persze Poppy felbukkanását várta a legjobban. Aztán amikor a bostoni énekesnő a színpadra lépett, onnantól fogva uralta is a pódiumot. Művészi perszónájában benne van a japán kultúra j-pop cukisága és infantilizmusa, de a számok előadása közben sugárzik belőle a hideg profizmus és a távolságtartó díva titokzatossága. Abszolút hibátlanul és meggyőzően hozta a durva vokálokat és a slágeres, tiszta refréneket egyaránt. A többi muzsikus maszkokban húzódott meg a háttérben és hozta megbízhatóan a zenei alapokat, aláhúzva azt, hogy itt Poppy személyéről szól az előadás. A 15 számos program gerincét a 2024-es Negative Spaces és a legfrissebb Empty Hands album alkotta, ezek mellett még a 2020-as I Disagree lemez 3 dala, a Choke kislemez egy nótája (Scary Mask) és a Bad Omens feldolgozás (V.A.N.) fért bele a szűk 65 perces műsoridőbe. A hangzásra nem lehetett panasz, kellő minőségben dörrentek meg a fogós szerzemények. A látvány visszafogottabb volt, a számok közötti szöveges átvezetők és vetítés mellett a rengeteg füstgépezés és egy konfettieső jelentette a vizuális stimulációt. A sok fiatalból álló népes közönség kitett magáért, végig felszabadultan buliztak a színpad előtt. Örömteli volt látni, hogy többen a szüleikkel jöttek el; még van remény, hogy a rock és metal muzsika nem csak a középkorú öregedő közönséget tudja megmozgatni, hanem van/lesz utánpótlás. Poppy az egyik szám előtt kedvesen affektáló hangon kért egy circle pit-et a terem közepén lévő hangosító pult köré, amelyet lelkesen teljesített is a publikum. Ilyen nagy keringőt eddig még nem láttam a Barba Negrában. A kissé rövid játékidő ellenére tehát egy nagyon meggyőző produkciónak lehettünk részesei, Poppy maximálisan kiszolgálta a megjelentek elvárásait.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: