szerző: MóniFat Freddy’s Drop először Magyarországon 2026. június 19. Akvárium klub
Az Akvárium Klub nagyterme adott otthont a Fat Freddy’s Drop első hazai koncertjének, 2026. június 19-én. A különleges formáció teltházat vonzott, és megteremtette a tőlük elvárt különleges hangulatot. Az apropót a zenekar kultikus, 2005-ös debütáló albumának, a Based on a True Story-nak 21. évfordulója adta, azaz a korong nagykorúvá vált. Ez volt az első olyan független terjesztésű album Új-Zéland történetében, amely a slágerlisták első helyén nyitott, majd 111 héten át bent is maradt a top 40-ben. Olyan ikonikus dalokat tartalmaz, mint az Ernie vagy a Wandering Eye.
Ez a nosztalgikus, 51 (!) állomásos turné az első azután, hogy a zenekar alapító tagja, Chris „MU” Faiumu (Fitchie) tavaly ősszel, váratlanul, szívroham következtében elhunyt. A banda tagjai közösen döntöttek a folytatás mellett, hogy így tisztelegjenek MU emléke és zenei öröksége előtt, aki nem csupán a producere, hanem aktív zenésze is volt a csapatnak a keverőpult mögött. A rajongók örültek a döntésnek, és valószínű ez is része volt annak a felszabadult örömnek és mélységnek, amivel fogadták a fiúkat.
Az este természetesen nem az album puszta előadásáról szólt. Rengeteg improvizációval, több perces jammelt blokkal és a különféle stílusok mixelésével ugrottunk a folk és a jazz között, csak hogy a két végletet említsem, de volt itt reggae, dub, soul és techno is. Ez csak úgy tud működni a gyakorlatban, ha a tagok között szoros a kapocs és az együttműködés. Látszott, hogy mozdulatokból is tudnak üzeneteket dekódolni. Mindezt fokozták még egy energetikai örvénnyel, mert a közönség reakciója is befolyásolta, hogy merre indultak tovább. Emiatt sosincs két egyforma koncertjük, és ez a spontaneitás arra készteti a rajongókat, hogy mindenképp nézzék meg őket élőben, mert sosem lehet tudni, hogy fogunk elérni a katarzisig, de valahogy majd oda keveredünk, az biztos.
Dallas Tamaira énekes és Scott Towers szaxofonos folyamatosan uralta a színpadot, a szó jó értelmében. A műfajok váltása nem okozott problémát számukra, a koncert energetikája nem szakadt meg egy pillanatra sem. Minden kezdeményezésre érkezett válasz. A fúvós szekció és az ének is mindvégig hangsúlyos maradt, a közönség pedig táncolt, énekelt, felfeküdt azokra a hullámokra, amit a zenekar keltett. Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy mindössze 14 dal fért bele az estébe. Szerintem, számukra a setlist csak sorvezető.
Mindig jóleső érzés olyan csapattal találkozni, akik szembe megy a konvenciókkal és bebizonyítják, hogy a dolgok más gondolkodással is tudnak működni, csak kell hozzá az a bátorság, amit a zene szeretete tud felpumpálni annyira, hogy belevágjanak végül. Ez a recept a Fat Freddy’s Drop-nak 27 éve beválik. Örülök, hogy nálunk jártak.