szerző: PjotrZenei közösségek a Web 2.0 korában Megjelent a Replika folyóirat legújabb, 65. száma: „Extrém színterek: Zene, műfajok és online közösségek”
Hogyan változtatja meg a Myspace és a Last.fm egyes zenei színterek életét? Hogyan alakítja át a fájlcserélés a zeneelőállítás és -hallgatás viszonyát? Hogyan telnek egy extrém színtér tagjainak mindennapjai? Többek között ezekre a kérdésekre kísérelnek meg válaszolni az online közösségek és extrém zenei színterek viszonyával magyar nyelven elsőként foglalkozó válogatás cikkei, ráadásként Pándi Balázs zajmonológjával.
Az ezredforduló óta az internet nem csak a zene előállításának, terjesztésének és fogyasztásának, hanem a zenéről való gondolkodásnak és kommunikációnak is az egyik legfontosabb eszközévé, közegévé vált. Az utóbbi négy-öt évben pedig tovább gyorsította a folyamatot a web 2.0-ásnak is nevezett online közösségi média térhódítása: többek között a Myspace és a Last.fm megjelenése, valamint a fájlcserélő hálózatok forgalmának ugrásszerű növekedése. A Replika folyóirat legújabb számának válogatása egyrészt az újabb, a felhasználók aktív közreműködésével működő online alkalmazásokra épülő zenei közösségekkel foglalkozik, másrészt azzal, hogyan működnek, változnak egyes extrémnek tartott műfaji színterek. A számban Peter J. Martin a szubkultúra fogalmát történeti szempontból elemzi, Keith Kahn-Harris az extrém metal színtér tagjainak mindennapjairól, Sean Ebare a digitális zene és a fájlcserélés összefüggéseiről ír; Tracy Greener és Robert Hollands cikke a globális online psytrance közösség szerveződéséről, Tófalvy Tamás írása pedig az online közösségi alkalmazásoknak a deathcore színtérre gyakorolt hatásáról szól.
Replikáról: A Replika társadalomtudományi folyóirat 1990-ben indult el: a rendszerváltás éveiben alapított folyóirat ahhoz próbált hozzájárulni, hogy a megcsontosodott kutatási gyakorlatot egy nyílt, vitára kész, pezsgő tudományos élet váltsa fel. A szűkebb szociológiai perspektíván túl arra törekedett, hogy új nézőpontok, új megközelítések váljanak ismertté. Ennek során kezdeményező szerepet vállalt a rendszerváltás után létrejövő tudományos élet alapkérdéseinek megvitatásában: a közép-európai szociológia lehetőségeitől, a mobilitás-kutatás problémáin keresztül a kritikai kultúrakutatás esélyeiig. A lap ma a hazai munkák megjelentetése mellett tematikus blokkokban közöl külföldi írásokat, illetve kurrens irányzatok reprezentatív tanulmányait.
11:38
