Először is, nézzünk egy általános csütörtök délutánt valamely mozi közelében..., fiatalok sétálnak, de nem látnak, mert szemük rátapad a PestiEstre... (volt OPEN..., meg még pár próbálkozás, miket talán én személy szerint jobban szerettem, de ezek megszűntek, vagy nem tudom, hol találhatóak).., s neki is mennek mindenkinek..., az elején, majd kialakul egy természetes ösztön, hogy a járókelőket, akadályokat kikerüljék.
Szal ott a műsorújság a kézben, s az ember nézi, hová menjen..., néha a koncertek két - három oldalt tesznek ki csak felsorolásban, néha egyet is alig, a választék meg.,..,., hát..., lehangoló a magam fajtának....., vagy semmi hetekig, mire szívesen elmennék, aztán robbanásszerűen egy estére befut két, három jóm koncert is..., aztán meg döntse el az ember, hová is menjen.... Pedig néha lenne megoldás, csak nem ismeri az ember a zenekart, még talán a haverjai sem, így nem tudja, hogy elszalasztja (ha ismerné) élete egyik kedvencét....(vagyis lehetett volna). Ezért próbáljuk meg ezeken az oldalakon bemutatni azon általunk szeretett, kezdő, vagy csak kevésbé ismert előadókat, együtteseket. Kezdetnek talán jöjjön egyik kedvencem, bár ebben elfogult vagyok, hiszen a most kicsit bemutatásra szánt csapatban játszik egy gyermekkori haverom, s fogadott húgom :)
Műszaki Hiba. A név talán lehetne egy kis arc poetika, de azt már kezdik kinőni, amit lehet, hogy sajnálok is, mert a többszöri tagváltások hatására, meg az énekes menedzselésének köszönhetően kicsit profibbnak tűnik már a zene, mint mikor megismertem, de talán ez a fejlődés, s a kezdeti ifjonti lendületet is vissza szokták szerezni maguknak, bár ez hangulat függő. De ha jó a közönség, s az jó szokott lenni, s jó a hangosítás is, akkor egy kellemes klubkoncertnek lehetünk tanúi, ami kicsit Sziámi, kicsit Balaton, kicsit Dévényi Ádám..., s nagyon Műszaki Hiba...
Van három, négy együttes (Malackáék, 42, Biztonsági sáv...), akik járnak egymás koncertjére.., így közönségük is azonos kicsikét, emiatt, ha valaki elmegy egy koncertre, bármelyikre a négy közül, családi hangulatot vehet észre, s harmadik, negyedik alkalommal - főleg, ha meg is mozgatja magát az ember a koncert közben - már családtagnak érezheti magát. Na tessék, egy zenekarról nem is tudok már írni, hanem koncerthangulat-jelentés lesz belőle... De ki tudja..., lehet, hogy ez az igazibb? Talán most ennyi, s ígérem, legközelebb összekapottabb leszek :)..., vagy nem (?) :) A Malackának és a Műhibának honlapja is van, minek címét valamelyik szerkesztő remélhetőleg ide rakja valahova. Ha a Műhiba, vagy a hangulat felkeltette vkinek az érdeklődését, van egy klip is, mit remélem Ni már feltett a lapra :)
16:41
