A tévhitek csak lassan halnak ki, kiváltképp, ha tényként kezeljük azokat. És napjainkra számos eddigi történelmi ismeretről kiderült, hogy kétes. Feltárt történelem címen a Viasat History legújabb dokumentumsorozata 2021. június 7. hétfő 21 órától igyekszik lerántani a leplet különböző XX. századi téveszmékről: bemutatja például II. János Pál pápa valódi meggyőződéseit, a teljes történetet Svájc semlegességéről a II. világháború ideje alatt, a normandiai partraszállás hátterét és Ronald Reagen ellentmondásos elnökségét.
Milyen szerepe volt egy apró grönlandi meteorológiai állomásnak a normandiai partraszállásban?
A normandiai partraszállást a szövetségesek nagy győzelmeként tartják számon, pedig a valóságban mindkét oldalon belső nézeteltérések feszültek össze. Rommell ugyan ragaszkodott Normandiához, de tiszttársai kételkedtek szavában, lévén abban a térségben nem volt olyan mélyvízi kikötő, ahol a szövetségesek partra tudták volna tenni egységeiket. A másik oldalon se volt mindenben egyetértés: amikor egy német tengeralattjáró-támadást követően 300 olyan embernek veszett nyoma, akik tisztában voltak a partraszállás terveivel, Eisenhower majdnem lemondta az akciót. A résztvevő angol és amerikai katonák amúgy se jöttek ki túlságosan egymással, és nem lelkesedtek a nácikkal történő szembeszállás kapcsán sem. Az egész akciót végül egy grönlandi meteorológiai állomás lebombázása mentette meg, mert így a németek nem tudták, hogy 1944. június 6-án a napok óta tomboló vihar lecsendesedik pár órára, és kezdetét veheti a sorsdöntő akció.
Biztos, hogy Svájcnak sikerült kivonnia magát a II. világháborúból?
Miközben egész Európa forrongott, Svájcnak sikerült mindkét oldaltól függetlenül átvészelni a II. világháborút. Ám – a közvélekedéssel ellentétben – egyáltalán nem tudták kivonni magukat a konfliktusból. A 450 éve független Svájc nem az a békés nemzet, amilyennek elképzeljük: harcos nép, amely képes pillanatok alatt militarizálni magát. Amikor Európát megérintette a háború szele, az ország azonnal tábornokot választott magának, az pedig 24 óra alatt mozgósított 450.000 katonát, akik egy nappal Lengyelország 1939. szeptember 1-jei lerohanása után már a határon álltak felfegyverkezve – sokkal előbb, minthogy Franciaország vagy Anglia reagálhatott volna a konfliktusra. Habár az ország stratégiailag fontos területen fekszik, végül sem a tengelyhatalmak, sem pedig a szövetségesek nem rohanták le. A sors iróniája pedig: a svájci légierő egy alkalommal összetűzésbe került a Luftwaffe-val, és le is szedtek néhány vadászgépet, azonban kiderült, hogy az ország fölé berepülő németek csak Svájc légterét akarták használni, nem lebombázni őket...
A fenti két példából is látszik, hogy még az egyik legjobban ismert konfliktus is tartogathat olyan meglepetéseket, amelyek hatására átértékelhetjük eddigi ismereteinket. Az archív dokumentumfilm-gyűjteményen alapuló sorozat június 7. 21 órától új szemszögből mutatja be a történelem fontos pillanatait. Emellett olyan személyekről is elárul váratlan dolgokat, mint például II. János Pál, akit modern pápának tartottak, mégis elítélte az óvszerhasználatot még az AIDS-járvány közepette is.
05:09
