szerző: PjotrAz állatvilág furcsa csodái a Viasat Naturon
A dokumentumfilmesek étteremben fogyasztó fókákat és szívbemarkolóan romantikus gólyákat örökítettek meg, de utánajártak tatárantilopok tömeges kipusztulásának is
Chris Packham brit természettudós 30 éve forgat dokumentumfilmeket az állatvilág különleges történéseiről, őrült időjárási anomáliákról, orvostudományi csodákról. Az évek során hihetetlen természeti jelenségeket élt meg, így mára a tudományos világ meghökkentő felfedezései állnak érdeklődésének középpontjában. Legújabb sorozata, A világ legfurcsább csodái hazánkban a Viasat Nature csatornán rajtol 2021. augusztus 14-től, és szombatonként 15 órakor hozza a friss epizódokat – olyan jelenségeket, amelyekre első, sőt talán második ránézésre sincs magyarázat. Packham azonban nem éri be ennyivel és addig kutat, amíg meg nem találja a válaszokat!
Egy gólyapár távkapcsolata
Távszerelem a gólyáknál? Igen, méghozzá a közelünkben, Horvátországban! Klepetan, a hímgólya immáron 14 éve minden tavasszal átrepül 13 ezer kilométert, hogy újra együtt lehessen párjával, Malenával. A nősténynek fiatalon megsérült a szárnya, röpképtelenné vált. Akadt viszont egy jótevője, Sztyepan, az iskolai gondnok, aki télen a házába fogadja, jó időben pedig védett fészkébe engedi – itt szúrta ki őt az arra repülő Klepetan. Szerelem volt első látásra. De miért jön össze egy egészséges gólya egy sérülttel? Részben azért, mert Malena nem gyengül le a sok repülés során, ennek köszönhetően minden évben több gólyafiókájuk is születik. Ráadásul Sztyepan nemcsak Malenát, hanem Klepetant is elkényezteti, így a hímnek duplán van oka arra, hogy minden tavasszal visszatérjen.
Tömeges állatpusztulásért felelnek az űrhajósok?
2015 májusában egy angol tévéstáb azért utazott Kazahsztánba, hogy egy izgalmas természeti jelenséget vigyen filmre: negyedmillió szajga, vagyis tatárantilop párzását. A történet egy faj fennmaradásáról szólt volna, és nem sokon múlott, hogy egy faj kipusztulását vigyék filmre. A stábtagok ugyanis elpusztult szajgák tömkelegére leltek, és amikor szóltak a hatóságoknak, azok megpróbálták az ügyet eltussolni. Azonban hogyan is lehetne elkendőzni kétszázezer tatárantilop halálát? Az ügy miatt sokáig a közeli Bajkonúr űrközpont rakétakilövései, és az ezekből kiáramló üzemanyag tűnt felelősnek, ám egy kutatás kiderítette, hogy ez nem okozhatta ekkora mennyiségű állat belső vérzéses halálát, sőt vírusfertőzés sem lehet a háttérben. A tudományos nyomozás végül egy baktériumban találta meg a felelőst, ami már hosszú ideje ott lapult a szajgák szervezetében, de egy hirtelen hőmérsékletváltozás hatására megváltozott, és végzetes bajt okozott a testükben.
Az oroszlánfóka-kölyök, aki helyet foglalt egy elit kaliforniai étteremben
– Bejöttem, és ott ült a 65-ös asztalnál, ami az étterem legjobb helye, rögtön a víz mellett – emlékszik vissza a nem mindennapi élményre Bernard, egy kaliforniai tengeri ételeket felszolgáló óceánparti étterem séfje. Az étterem egyik székén egy oroszlánfóka foglalt helyet. Kiálló bordák, üres tekintet. Bernardnak nem kellett sok idő, hogy rájöjjön: az állat éhezik, és azért érkezett, mert halszagot érzett. Abban az évben az El Nino áramlat egy furcsa légi jelenségnek köszönhetően meleg vízzel árasztotta el az oroszlánfókák lakta partszakaszt, az általuk fogyasztott halfajták pedig behúzódtak az óceán belső, hidegebb részére, táplálék nélkül hagyva a rájuk vadászó oroszlánfókákat. A felnőtt egyedek képesek követni a beljebb úszó halakat, de a kölykök és a vemhes anyák már nem, így a parton maradottakra az éhezés várt. Bernard séf Marinának nevezte el az éttermébe betérő állatot, befogadta, etette – a tízkilós oroszlánfókát húszkilósra táplálta vissza, aztán visszaengedte az óceánba.
A világ legfurcsább csodáiból megtudhatjuk azt is, mik azok a szörnyhullámok, mi történt, amikor egy ausztrál várost megszálltak az óriásdenevérek, hogyan akadtak fel halak egy texasi iskola kerítésére, sőt még olyan információkkal is gazdagodhatunk, hogy mi köze Sztálinnak a norvég partoknál túlszaporodott királyrákokhoz.
06:17
