szerző: AnnaPurcell, Bartók és Bramhs: A Kelemen Kvartett újra elvarázsolja a hazai közönséget decemberben a Zeneakadémián
A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás hegedűművész-házaspár által alapított Kelemen Kvartett a magyar vonósnégyesek egyik legismertebb együtteseként 2025. december 3-án ismét különleges estre készül. Minden évben szinte már hagyomány, hogy a nemzetközileg is elismert és népszerű kvartett a Zeneakadémiára is ellátogat, hogy a hazai közönség is élvezhesse az évről évre -a külföldi színpadokon is szerzett- tapasztalatokkal gyarapodó együttes játékát, így kínálva mindig friss és izgalmas élményt.
A Kelemen Kvartettet két házaspár: Kelemen Barnabás és Kokas Katalin, valamint Jonian Ilias Kadesha és Vashti Mimosa Hunter alkotják. Az együttes számos szakmai elismerést szerzett itthon és külföldön, a legrangosabb fesztiválok rendszeres vendégei, programjaik pedig nagyívűen válogatnak a zeneirodalomból mindig végtelenül magas minőségben és tele energiával. Amikor a Kelemen Kvartett egy átmeneti szünet után ismét koncertezni kezdett, nem kevesebbre vállalkozott például, mint hogy két koncerten előadja Bartók Béla mind a hat vonósnégyesét. A Zeneakadémia által szervezett A magyar kvartett tradíció című sorozat részeként megvalósuló koncertjükön ezúttal „csak” egy Bartók-vonósnégyest hallhatunk, előtte pedig Purcell-kompozíciókat: a 7. (c-moll) -, a 8. (a-moll) - és a 11. (G-dúr) fantázia csendül fel. Ezen darabok talán szokatlannak tűnhetnek, hiszen Henry Purcell idejében, a 17. század végén a vonósnégyes műfaja még nem létezett, ám a zeneszerző 1680-ban írt fantáziái mégis a vonósnégyes-irodalom fontos darabjaivá váltak. Maga a „fantázia” megnevezés némileg félrevezető, hiszen ezekben a művekben Purcell a többszólamú szerkesztés legszigorúbb formáit alkalmazta. A műsor első felét Bartók 6. vonósnégyese zárja, mely a szerző utolsó Magyarországon befejezett műve, és egyben utolsó vonósnégyese. Mélyen személyes mű, amelyben a tételek szomorúan indulnak, a kompozíció ciklikus szerkezete és sűrített kifejezésmódja pedig Bartók kamarazenéjének egyik csúcspontját jelzi. A szünet után Brahms monumentális 2. vonósszextettje zárja az estét, amely egy igazi zenei csemege a műfaj kedvelőinek, melyet a szerző 1864–1865-ben komponált két hegedűre, két brácsára és két csellóra. A lendület és a bensőséges líraiság elegyét élhetjük meg ebben a derűs kamaradarabban, amelyben a harmóniák és a gazdag hangszerelés különleges hangzást teremtenek. A mű előadásához a Kelemen Kvartett két két kivételes tehetségű művésszel bővül, a dán Michael Germer (brácsa) és Kokas Dóra (cselló) személyében.
Tartsanak velünk egy varázslatos estére, ahol a magyar és nemzetközi klasszikus kamarazene legnagyobb mesterei kelnek életre!
A magyar kvartett tradíció – Kelemen Kvartett
Zeneakadémia 2025.12.03. 19.30
06:40
