szerző: ÖdömérA „Loon” az Abrams eddigi legdühösebb vallomása
A denveri Abrams visszatért, és a Loon pontosan úgy szól, mint amit egy széthulló ország, egy széthulló társadalom és egy széthulló idegrendszer megérdemel. A Blues Funeral Recordings április 17-én hozza ki a lemezt, de az első ízelítő, a Glass House már most olyan, mintha valaki egy Converge lemezbe keverte volna a kollektív kiégést és a 2026-os valóságot.
A Blue City még arról szólt, hogy talán van valami szépség a romok között. A Loon arról szól, hogy nincs. És ha van is, valószínűleg csak egy törött üvegdarab, amiben magadat látod vissza. Zach Amster frontember szerint ez a legkülönlegesebb Abrams lemez, és ritkán mondja ki egy zenekar ennyire őszintén, hogy „igen, elegünk van”. A Glass House pedig tényleg olyan, mint amikor valaki beléd néz, és azt mondja: „te is érzed, ugye?”
A zenekar továbbra is úgy keveri a shoegaze es lebegést, a grunge os koszosságot és a hardcore os idegességet, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. A Distorted Sound szerint az Abrams „az egyik legérzelmileg hatásosabb zenekar a színtéren”, és a Loon alapján ez most már nem bók.
A lemez április 17-én érkezik, pont időben ahhoz, hogy az Abrams első európai turnéján mindenki szembesüljön vele: vannak zenekarok, akik nem félnek kimondani, hogy a világ szétesett. És vannak, akik ezt olyan hangosan teszik, hogy DesertFest London is beleremeg.
Loon:
1. Glass House
2. White Walls
3. Last Nail
4. Said & Done
5. Waves
6. How Did I Lose My Mind?
7. A State of Mind
8. Home
9. Remains
10. Sirens
07:40
