szerző: AnnaÚjra három zenei világnagyság lép fel a Concerto Budapesttel Márciusban ismét világhírű külföldi virtuózok művészetével ajándékozza meg közönségét a szimfonikus zenekar.
A Concerto Budapest hangversenyein gyakorta szerepelnek a nemzetközi komolyzenei világ élvonalából érkező külföldi művészek, és mindegyik ilyen alkalom valóságos ünnepe a hazai kulturális életnek.
Március 20-án két visszatérő vendéggel is találkozhat a zeneszerető publikum a Zeneakadémia Nagytermében: ezen az estén az orosz Mihail Pletnyov és a norvég Arvid Engegård muzsikál együtt. Az orosz zongoraművész Beethoven 1. (C-dúr) zongoraversenyének szólistájaként lép fel. A műben, amelyet a szerző saját magának írt, a szenvedélyes frázisokból, a korabeli hagyományokat feszegető megoldásokból kirajzolódik a csapzott hajú, magának való, fáradhatatlanul makacs, ugyanakkor végtelenül kreatív, megunhatatlan zseni alakja. „Csak olyan művet játszom vagy dirigálok, amely megérint. Amelyet képes vagyok megérteni” – vallja Mihail Pletnyov, aki saját bevallása szerint a pódiumon is elsősorban önmagának zongorázik. „Ha magamnak játszom, akkor minden erőmet arra összpontosítom, hogy megfeleljek a lehető legmagasabb mércének. Mindemellett persze tisztában vagyok vele, hogy az emberek figyelnek, és minél jobban játszom, annál jobban bevonódnak ők is, ami nélkül nem is volna érdemes színpadra lépni.”
A hangversenyen Beethoven műve mellett elhangzik még a koncerttermek egyik kedvelt darabja, Johann Sebastian Bach D-dúr prelúdium és fúgájának zenekari feldolgozása, amelyet Ottorino Respighinek köszönhet a zeneirodalom. A hangverseny második részében pedig Brahms 2. szimfóniája csendül fel, amelynek könnyed, derűs színekben is pompázó, a vidéki élet pasztorális hangulatát árasztó zenéje a világos és a sötét, a lírai és az erőteljes izgalmas ötvözete.
A Concerto Budapestet ezen az estén Arvid Engegård dirigálja, akinek hitvallása szerint „lélekben annyira benne kell lenni a zenélésben, hogy mi magunk váljunk a zenévé”. A művésznek gazdag tapasztalata van a magyar zenekarról. „A Concerto Budapest számomra egyet jelent az otthonnal. Bármilyen más helyhez vagy zenekarhoz viszonyítva itt minden alkalommal úgy érzem, hazaérkeztem. Amit itt találok, az nagyon ritka, vagy inkább teljesen egyedi. Röviden úgy fogalmaznám meg, hogy a muzsikálás magaskultúrája” – nyilatkozta korábban a neves norvég hegedűművész.
Március 28-án este a Müpában kerül sor arra a hangversenyre, amelynek szintén visszatérő vendége a játékával rendszerint mindenkit ámulatba ejtő Christian Tetzlaff német hegedűművész. „Abban a pillanatban, amikor valóban ráhangolódom a zeneszerző gondolkodásmódjára, az sokkal nagyobb szabadságot ad nekem, mintha pusztán a saját ötleteim alapján cselekednék, mert ő felemel, és olyan dolgokat mutat meg nekem, amelyekről korábban nem is tudtam, hogy léteznek, így ez hatalmas megkönnyebbülés” – fogalmazott ars poeticájáról. Ezúttal a versenymű-irodalom egyik kultikus tiszteletben álló darabját, Beethoven egyetlen befejezett hegedűversenyét adja elő a Concerto Budapesttel, Keller András vezényletével. A sokak által a hegedűversenyek fejedelmének tartott művet Tetzlaff csaknem négyszáz alkalommal játszotta már a világ számos koncerttermében, de mint mondja, mindig nagy hatással van rá: „Egy hatalmas folyamatot ábrázol, amely magával ragad, s újra és újra megérint.”
A hegedűverseny előtt és után egy-egy modern és zenekari Bach-átiratot hallhat a közönség a március végi hangversenyen. A fúga művészetéből való Contrapunctus XIX az ezredfordulón a merészen kísérletező olasz komponista, Luciano Berio jóvoltából nyert új alakot. A Das Wohltemperierte Klavier anyagában található két prelúdium és fúga zenekari hangszerelésére pedig az idős Igor Stravinsky vállalkozott. A koncert az ő fiatalkori fő művével, a Tavaszi áldozattal zárul, mely dirigens és zenekar számára egyaránt imponáló erőpróbát jelent.
06:15
