szerző: AnnaA hangszerek királynője és a barokk örökség – orgonakoncertek a Pannonhalmi Főapátságban
Különleges zenei élményekkel várja idén a közönséget a Pannonhalmi Főapátság az Orgonák éjszakája és a Múzeumok éjszakája alkalmából. Május 23-án évszázadokon átívelő orgonazenei utazáson vehetünk részt, míg június 20-án a Koncert PLUSZ esten a koncerten három barokk hangszer párbeszéde és egy bevezető monostori program teszi teljessé az élményt.
Évről-évre egyre több zenebarátot szólít meg világszerte az Orgonák éjszakája nemzetközi programsorozat. Az idei eseményen hat kontinens harminc országának harmincnyolc helyszíne ünnepli együtt a „hangszerek királynőjét”. A rendezvényhez 2026. május 23-án a Pannonhalmi Főapátság is csatlakozik.
A bencés szerzetesközösség a koncerten a spirituális elmélyülés és az európai udvari kultúra találkozására hívja a hallgatókat a Boldogasszony-kápolnába. Az évszázadokon átívelő zenei utazáson az orgona és az oboa hangjai egyszerre idézik meg a templomok áhítatát és a barokk udvarok ragyogását Mária Magyarová Plšeková orgona- és Andrea Straßberger oboaművész előadásában.
Az estet az itáliai barokk zeneszerző, Arcangelo Corelli darabja nyitja. Az F-dúr oboaverseny alapja az F-dúr hegedűszonáta, amelyet Giovanni Battista Barbirolli dolgozott át 1947-ben oboára és vonósokra. Majd Girolamo Frescobaldi Toccata az elevációra – Apostolok miséje című művével folytatódik a hangverseny. A bensőséges, misztikus imát a liturgia legszentebb pillanatára – a kenyér és a bor átváltoztatására – komponálták. A felcsendülő dallamok a mély elmélkedés légkörét teremtik meg.
Maradva az olasz zeneszerzőknél, Tomaso Albinoni Adagiója hangzik el a d-moll versenymű Op. 9/2 tételéből. A részt a historikus előadói gyakorlat szerint gazdag díszítésekkel kell megszólaltatni. Az esten hallható díszítések az előadó, Andrea Straßberger oboaművésztől származnak.
Majd Dél-Itáliába, a világi udvari zene világába érkezünk. Storace Balletto című műve éles ellentétet alkot az előző darab meditatív hangulatával. Az élénk ritmus, a játékosság és a jellegzetes olasz temperamentum megmutatja, miként tudta az orgona vagy a csembaló a barokk korban a népi és udvari táncok atmoszféráját utánozni.
A barokk zenei utazás során Georg Philipp Telemann a G-dúr 6. Methodikus szonátából (op. XIII) szóló Cantabile tétellel vezeti tovább a közönséget. A szerző 1728-ban és 1732-ben adta ki 12 Methodikus szonátáját. Ezeket hegedűre és fuvolára komponálta, de oboával is előadhatók. Azért nevezik őket „methodikusnak”, mert a lassú tételekhez a zeneszerző saját, gazdagon díszített változatokat is mellékelt.
Majd a szintén német barokk komponista Johann Pachelbel Aria Quarta című darabja csendül fel, amely a fő művéből, a Hexachordum Apollinis („Apolló lantja”) című gyűjteményből származik. A kompozíció egy éneklő, nemes nyitótémából és hat egymással kontrasztot alkotó variációból áll.
Így jutunk el Joseph Haydn világához és C-dúr oboaversenyének (Hob. VIIg:C1) II. Andante tételéhez. Bár az vitatott, hogy valóban a bécsi klasszikus jegyzi-e a művet. A 18. század második felében ugyanis Haydn darabjai olyan népszerűek voltak és ezáltal nagy haszonnal kecsegtettek a kiadóknak, hogy más zeneszerzők műveit is a neve alatt jelentettek meg. A C-dúr oboaverseny nagy valószínűséggel a Bécsben született oboaművész és zeneszerző, Ignaz Malzat alkotása, ami azonban semmit sem von le szépségéből és népszerűségéből.
A közép-európai zenei világ hangulatát idézi Maria Stanislava von Seidl éneklő dallamú Praeludium darabja, amely a szigorú barokk formavilágból a szabadabb, koraromantikus kifejezésmód felé való átmenetet képviseli. Majd Jean-Baptiste Lœillet C-dúr szonáta oboára és orgonára op. 3/1 darabja csendül fel a Boldogasszony-kápolnában. Végül a koncert Friedrich Wilhelm Marpurg, a felvilágosodás korának vezető német teoretikusának és zeneszerzőjének háromtételes ciklusával – Partita Prima – zárul.
A május 23-i Orgonák éjszakája hangversenyen a Boldogasszony-kápolna 1820-ban, Elgasz Ferenc által épített orgonája jut főszerephez. A hangszert kimondottan ide tervezte megalkotója és 2023-ra a Pannonhalmi Főapátság eredeti állapotába állította vissza.
A június 20-i hangversenyen pedig további három különleges hangszer kerül a középpontba. A Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett koncerten a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban hallhatjuk a Magyarországon ma fellelhető egyik legrégebbi orgonát, az eredeti állapotába visszaállított 1710-es évekbeli Martin Zorkovsky által épített hangszert. A koncerten együtt szólal majd meg az 1770-es években készült, szintén rekonstruált Corte-orgona, és a 2022-re megújult 1740-60 között épített Martin Podkoniczky-orgona. Az Orgonák párbeszéde című hangversenyen szóló és két orgonára írt barokk művek csendülnek fel Kiss Zsolt és Soós Gábor orgonaművészek tolmácsolásában.
Az alkalom a Főapátság idén indított új sorozatának, a Koncert PLUSZ programnak a része. Az esti zenei élményt a koncertet megelőző – limitált létszámú – beszélgetés és monostori séta készíti elő, ahol a 18. századi szerzetesközösség világa különleges műtárgyakon keresztül, történetekben és zenében elevenedik meg.
Dejcsics Konrád OSB atya és Molnár Antal történész, egyháztörténész vezetésével felfedezhetjük a barokk liturgikus tárgyak gazdag szimbolikáját, a Pannonhalmán őrzött barokk festmények, ötvöstárgyak és liturgikus textilek üzenetét. A program a zene „láthatatlan oldalát” is megmutatja, amely a korszak lelkiségét hordozza. Továbbá bepillantást enged a barokk kor szerzetesinek mindennapjaiba.
Jegyek válthatók külön csak a könyvtári koncertre, vagy a teljes Koncert PLUSZ eseményre, amely a hangversenyt és a művészeti programot is magában foglalja.
06:20
