szerző: BarbaraA város, amely megállította az időt: 10 meglepő tény Pompejiről
A Vezúv árnyékában fekvő Pompeji a világ egyik legismertebb régészeti lelőhelye, mégis közel kétezer évvel a tragédia után is tartogat meglepetéseket. A „Pompeii: Egy város titkos élete Tom Hiddlestonnel” című új sorozat premierje apropóján, a NatGeo és Dr. Láng Orsolya, régész és főmuzeológus most összegyűjtött tíz olyan érdekességet, amelyek új megvilágításba helyezik az ókori város történetét.
A dátum, amely még mindig vitatott
Évszázadokon át úgy tartották, hogy Pompejit Kr. u. 79. augusztus 24-én temette maga alá a vulkán. Az utóbbi évek régészeti felfedezései azonban más verziót is felvetettek: a feltárt gesztenyék, gránátalmák, leszüretelt szőlő, meleg ruhák és fűtőeszközök alapján a katasztrófa valószínűleg inkább októberben vagy novemberben következett be. A kérdés máig vita tárgya.
24 órán át tartó pusztítás
A legtöbben egyetlen hatalmas robbanásként képzelik el a Vezúv kitörését, valójában azonban a pusztítás több mint 24 órán át zajlott. Először habkő és vulkáni törmelék hullott a városra, majd rendkívül forró hamu- és gázfelhők söpörtek végig a környéken. A pusztulást ókori szerzők is megörökítették.
Az ókor legkülönlegesebb időkapszulája
Kevés természeti katasztrófa képes egyszerre rombolni és konzerválni. A Pompejit betemető vastag hamuréteg elzárta a levegőt és a nedvességet, ezért házak, freskók, bútorok, használati tárgyak, sőt még kenyerek és gyümölcsök is kivételes állapotban maradtak fenn. A hamu nemcsak megőrizte ezeket, hanem a freskók és az épületek eredeti színeit is megóvta a fakulástól, ezért ma is akadnak olyan falak, amelyek szinte úgy hatnak, mintha csak nemrég festették volna ki őket. Ennek köszönhetően Pompeji az ókori hétköznapok egyik legteljesebb lenyomata.
Kétezer éves reggeli az asztalon
Az ásatások során elszenesedett kenyerek, diófélék, füge, borral teli edények és más élelmiszerek kerültek elő. Néhány kenyéren még a pék bélyegzője is látható, ami ritka bepillantást enged az ókori rómaiak mindennapi életébe és étrendjébe.
A módszer, amely örökre megváltoztatta a régészetet
A régészek a megszilárdult hamuban üregeket találtak ott, ahol egykor emberek és állatok feküdtek. Ezeket folyékony gipsszel töltötték ki, így készültek el a világhírű öntvények, amelyek az áldozatok utolsó pillanatait őrzik. A módszert Giuseppe Fiorelli vezette be a 19. században.
Másfél évezrednyi feledés
A város a kitörés után teljesen feledésbe merült. Csak 1599-ben bukkantak rá véletlenül egy vízvezeték építése során, a rendszeres feltárások pedig csak a 18. század közepén kezdődtek.
Street food – Kr. u. 79-ben
Pompejiben mintegy 80 úgynevezett thermopolium működött, ahol meleg ételeket és italokat árultak az utcáról betérő vendégeknek. A pultokba süllyesztett nagyméretű edényekben tartották az elkészült fogásokat, a kínálatot pedig gyakran festmények mutatták be – meglepően hasonlóan a mai street food helyekhez.
Az ókor kommentfala
A város több száz falán maradtak fenn graffitik: szerelmi vallomások, politikai üzenetek, viccek, sértések és egyszerű „itt jártam” feliratok. Az egyik legismertebb így szól: „Gaius Pumidius Diphilus járt itt.” A kétezer éves üzenetekből meglepően sok ismerősnek hat ma is.
Kétezer éves lelátók
A Kr. e. 70 körül épült pompeji amfiteátrum mintegy 20 ezer néző befogadására volt képes. Gladiátor- és állatviadalokat és látványos nyilvános eseményeket rendeztek benne, és ma is a legjobb állapotban fennmaradt ókori arénák közé tartozik.
A Vezúv nem alszik
Bár ma már nem fenyegeti Pompejit, a Vezúv továbbra is működő vulkán. Legutóbb 1944-ben tört ki, és a vulkanológusok folyamatosan figyelik, mivel Európa egyik legveszélyesebb tűzhányójának számít.
A „Pompeii: Egy város titkos élete Tom Hiddlestonnel” című háromrészes dokumentum-drámasorozat július 26-án debütál National Geographic csatornán, illetve július 23-tól a Disney+ felületén is megtekinthető.
06:28
