magazin [fesztivál]  2026. augusztus 18. kedd   06:12

nincsen hozzászólás

  Mi történik, ha egy 800 éves bazilikában egymásra talál Bach zenéje és a 100. születésnapját ünneplő Kurtág György életműve, ha Esterházy Péter szelleme zenés felolvasószínházként kel életre, miközben bebocsátást nyerünk Parti Nagy Lajos szépirodalmi „iskolájába”, és ha két egyetem fiatal művészei alakítják át performansszá a monostor tereit? Augusztus 21–23. között erre is választ kap, aki ellátogat a Pannonhalmi Főapátságba. 2026-ban 22. alkalommal rendezik meg az Arcus Temporum Művészeti Fesztivált. Az esemény idén az iskola témáját járja körül a bencés rend 1500 éves jubileuma felé vezető, hároméves készületi folyamat első állomásaként, Szent Benedek gondolata nyomán: „az Úr szolgálatának iskolája.”
  
  A pannonhalmi monostor Ferenc pápa szavai szerint a „testvériség hídja”, és a fesztivál is erről szól. Ahogy azt Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója kifejtette: A fesztivál olyan hely, ahol a „a zene, az irodalom, a képzőművészet és a spiritualitás területein egymással beszélgetve egyszer csak rájövünk, hogy testvérek vagyunk.”
  
  Jelenetektől jelenetekig
  
  Az Arcus Temporum zenei arculatát idén is Keller András hegedűművész, a fesztivál zenei művészeti vezetője formálja, aki a 100 éves Kurtág György alkotótársául Johann Sebastian Bachot választotta. „Az ő művészetük csodálatosan egészíti ki egymást, és csodálatos érzéseket kelt bennünk, amikor egy térben hallhatjuk Bach és Kurtág zenéjét” – véli Keller András.
  
  Bach a kottáinak végére mindig odaírta: „Soli Deo Gloria”, azaz egyedül Istené a dicsőség. Míg Kurtág életművének talán legismertebb szimbóluma a „Virág az ember” költői cím. Ahogy a zenei művészeti vezető fogalmazott: „Évezredek óta a művészet fő témája ez: az ember és Isten kapcsolata.”
  A háromnapos fesztiválon öt hangversenyt rendeznek, amelyek mindegyike a klasszikus és a kortárs zeneszerzők műveit vonultatja fel. Az augusztus 21-i pénteki nyitókoncerten, amelynek a címe „Üzenetek…virág az ember….” Kurtág György üzenetei mellett Bachét is hallhatjuk, hisz az egyik fő műve, A fúga művészete is elhangzik.
  
  A hangversenyek jelenetektől jelenetekig kalauzolják a zeneszeretőket: a nyitókoncerten Kurtág Jelenetek fuvolára, míg a vasárnapi zárón a szerző Jelenetek egy regényből című darabja csendül fel. A jelenetek füzér között pedig a szombati koncerteken mindkét komponista életművének kiemelkedő alkotásai hangzanak el: szombat délelőtt Kurtág György Kafka-töredékeit két fiatal művész Keren Motseri és Joseph Puglia adja elő, míg Bach Goldberg variációit Berecz Mihály tolmácsolja a sötétbe burkolózó Boldogasszony-kápolnában. A Töredékek című kamarakoncert és az éjszakai Variációk nevet viselő hangverseny között egy esti, sétálós koncertre hívják a közönséget, Hommage a Kurtág Márta címmel.
  
  A hangversenyeken olyan kiváló Bach és Kurtág előadók működnek közre, mint Simon Izabella és Várjon Dénes zongora-, Kaczander Orsolya fuvola-, Szalai András és Lukács Miklós cimbalom-, vagy Niek de Groot nagybőgőművész. Különleges zenei találkozásnak ígérkezik a 11 éves Noa Hendrikx zongorista és a nála mintegy hatvan évvel idősebb Maria Husmann szoprán szereplése. Előbbi a fesztivál egyik első, míg a német énekesnő az utolsó fellépője. Hendrikx fiatal, magyar tehetség, aki rendkívüli érzékkel tolmácsolja Bach és Kurtág műveit, Husmann pedig az egyik leghitelesebb előadója a kortárs zeneszerzőnek.
  
  A szépirodalmi „iskola”
  
  Az idei Arcus irodalmi díszvendége Parti Nagy Lajos. A költő, próza- és drámaíró, valamint műfordító az 1970-80-as évek szépirodalmi nyelvújításának, legendás irodalmi „iskolájának” volt az egyik legjelesebb „tanulója”, majd lett később meghatározó „tanára”. A Grafitneszek című, szombati programon Bazsányi Sándor esztétával beszélgetve, felolvasással egybekötve nyitja meg saját „szépirodalmi iskoláját” a közönség előtt.
  
  Majd ugyanezen a napon egy zenés felolvasószínházi előadáson emlékeznek a tíz éve elhunyt Esterházy Péterre. Ahogy Konrád atya, a fesztivál igazgatója fogalmazott: Esterházy iskolateremtő, aki alapvetően meghatározza a 21. század kortárs irodalmát. Műveit Bánfalvi Eszter Jászai Mari-díjas színművész és Mácsai Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja tolmácsolja, Osztrosits Éva hegedűművész zenei kíséretében és Nádler István festményeinek felhasználásával.
  
  Iskola a (lát)határon
  
  A képzőművészeti programokat is az ISKOLA éve tematika járja át. K. Horváth Zsolt kurátor és az alkotók kalauzolják végig az érdeklődőket a Pannonhalmi Főapátság Iskola a láthatáron című kortárs kiállításán vasárnap. A tárlat a nevelés és az iskola fogalmát vizsgálja történeti és kortárs perspektívából, a Bildung eszméje köré szervezve, amely az ember testi, szellemi és érzelmi formálódását egyszerre jelenti.
  
  Idén is visszatérnek a fesztiválra Mélyi József kurátor vezetésével a Magyar Képzőművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói. Mélyi egykori és jelenlegi tanítványaival hoz létre a képzőművészet és a színház, az installáció és a performansz határterületén elhelyezkedő alkotást. Az Iskola a határon című, szintén vasárnapi programon interaktív játékra hívják a közönséget, amelynek környezetét és szabályait az alkotók alakítják, de a történések iránya már a nézőktől is függ majd.
  
  „Az Úr szolgálatának iskolája”
  
  A szerzetesek a rendalapító Szent Benedek szavai nyomán úgy tartják, hogy a monostor nem más, mint „az Úr szolgálatának az iskolája.” Ahogy Konrád atya mondja: „A spirituális programokon, amikor arra hívjuk a vendégeket, hogy kapcsolódjanak be a szerzetesközösség életébe, az imádságba, a gondolkodásmódunkba, akkor valójában ebbe az »Úr szolgálatának iskolájába« invitáljuk meg őket.”
  A spirituális alkalmakon is egy ezeréves időutazáson vehetnek részt a vendégek a 800 éves bazilikától a 21. században épült koncertteremig. A fesztivál alapját a szerzetesközösség imádságos napirendje adja. A liturgia mellett a bencés testvérek által vezetett programokon is részt vehetnek a látogatók. Mások mellett találkozhatnak Várszegi Asztrik nyugalmazott, és Hortobágyi T. Cirill jelenlegi főapáttal, részt vehetnek Márk atyával a labirintusjáráson, Fülöp testvér a diákkápolna ritkán látogatható különleges keresztútján kísér végig, de Konrád atyával bejárhatják a Főapátság különleges orgona- és képzőművészeti gyűjteményét is.
  
  Az Arcus Barátai
  
  A fesztivál lényege a közösség, amelyről a monostori élet is szól. A két éve megalakult az Arcus Baráti Kör, amelynek tagjai – a művészeti vezetők, a fellépők, a közönség és az önkéntesek mellett – „tenyerükön hordozzák” a fesztivált. Az Arcus Barátok jelenléte és elkötelezettsége is hozzájárul ahhoz, hogy a fesztivál évről évre különleges művészeti és közösségi találkozás maradhasson.
  
  Idén a baráti kör tagjainak két különleges programmal készülnek a szervezők. Szombaton a barokk ebédlő képi világát fedezhetik fel Smohay András művészet- és Tóta Péter Benedek irodalomtörténésszel. Míg vasárnap Konrád atyával járhatják be a Hallgatás Ösvényét az Arborétumban.
  
  A fesztivál idei házigazdája Mácsai Pál színművész, aki visszatérő vendége, közreműködője és házigazdája az Arcusnak. Ahogy fogalmazott a legjobban azt szereti a fesztiválban, ahogy a múlt és a jelen egybekapcsolódik. „A hagyomány és a kortárs egy, egymásból való, egymást értelmezik és egymást erősítik.” Erre lesz példa idén is az Arcus Temporum fesztivál augusztus 21-23. között Pannonhalmán.
  
  A részletes program és a jegyvásárlás a fesztivál honlapján érhető el: arcustemporum.com

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: