Underground Magazin

Főoldal → Cikk

Ágens: Purcell piknolepszia kortárs opera a Millenáris Teátrumban

2004 február 18, 20 óra (nyilvános főpróba) 2004 február 19, 20 óra (bemutató) Millenaris Teatrum

Ágens: Purcell piknolepszia kortárs opera a Millenáris Teátrumban

A piknolepszia jelenléthiányt, tudatkiesést jelent. A piknoleptikus „célja” kiszakadni az időből, megbillenteni a megélt világ egyensúlyát. Eredménye a „távollétben töltött”, megbontott idő. Az előadásban H. Purcell zenéje az, ami ezen kimaradt idő keresésére és vizsgálatára ösztönöz, operáiból azokat az áriákat kiragadva, melyek leginkább az angyalok ´nyelvén´ szólnak és a kortárs zenéhez közelítenek, összeillesztve Ágens „a barokk opera ihlette, a transzcendenst célzó áriáival”1. A Purcell piknolepszia nem a hagyományos dramaturgiára épül, az előadás meghatározó létélményeket közvetít. A nézők belépnek a már ´megkezdett´, vagy ´bizonytalan időktől így folyó´ történetbe, s mikor távoznak, akkor sem a konkrét történetet, hanem a történet érzetét, belső ideáját viszik ki a térből.

A színpadon megjelenő lények és képek jelekként funkcionálnak, megjelenésükkel erősítik vagy gyengítik az egyénre szabott történet erejét, mint valamely hamis vagy igaz „játék” döntnökei. Nincsenek csúcspontok, hiszen folyamatosan csúcspontok vannak… az emberi elme letisztult belső vízióit láthatjuk itt, a tiszta hang extázisát. Egyértelmű, tiszta formák, kísértés nélküli állóvilágok, átlátható rendszerek, az emberi lény harmónia és egység utáni hihetetlen vágyakozásának titkos, belső leképezése a Purcell piknolepszia.

Ágens beskatulyázhatatlan, szférikus hangja és Gergye Krisztián „a különleges jávai táncból építkező, csak Gergyére jellemző mozdulatsorai”2, melyek a Tenebrae c. előadásban már találkoztak, ahol is a sötétség és a Daimón problémakörét dolgozták fel, most Tasnádi József képzőművész segítségével a ´felső világok´ felé fordulnak, azt szeretnék kutatni és megjeleníteni.

Írta és rendezte: Ágens
Ének: Ágens, Kiss Viktória
Koreográfus: Gergye Krisztián
Előadók: Bata Rita, Gergye Krisztián, Négyesi Móni, Szabó Csongor
Közreműködik: Stollár Xénia viola da gamba, Jávorka Ádám brácsa
Díszlet és látvány: Tasnádi József képzőművész
Jelmeztervező: Béres Móni
Zene: H. Purcell, Ágens
Művészeti tanácsadó: Kulcsár F. Imre
Fényterv: Gergye Krisztián
Smink: Károlyi Balázs
Haj: Varga Viktória
Hang: Boudny Ferenc
Fény: Totó
Fotó: Spilák Zsuzsanna

Támogatók: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága Színházi Alap, Műhely Alapítvány, Hangmester Csapat, ProfiRent Kft.