Underground Magazin

Főoldal → Cikk

Az Arcturus Budapesten

2004 szeptember 1, A38

Az Arcturus Budapesten

Szeptember elsején egyedülállóan különleges koncertre kerül sor az A38 állóhajó gyomrában, itt adja ugyanis másfél évtizedes pályafutásának ötödik (és első Norvégián kívüli) koncertjét a kultikus tiszteletnek örvendő Arcturus zenekar. A csupa ismert norvég zenészből álló banda az avantgarde muzsikák kedvelői számára egyszerűen megkerülhetetlen, összes eddigi felvételük utánozhatatlanul egyéni és különleges, ahogyan ez a méltán óriási várakozás övezte koncert is annak ígérkezik, mind zeneileg, mind pedig a látvány tekintetében (a varázslatos dalokon és előadásmódon túl ugyanis többek között balerinák közreműködésével zajló különleges színpadi műsorra is készülhet mindenki).

Az Arcturus története egészen 1987-ig nyúlik vissza, amikor is Sverd (ex-Satyricon, ex-Covenant, ekkor még gitárosként és billentyűsként), Hellhammer (dobos, Mayhem, ex-Kovenant, Winds, stb.) és Marius (énekes, basszusgitáros) Mortem néven zenekart alapított Norvégiában. A csapat három évig működött ezen a néven, ezalatt egyetlen kiadványuk jelent meg, a Slow Death demokazetta, amit a későbbiekben a francia Putrefaction Records megjelentetett 7”-es bakeliten is. Az 1990-ben bekövetkező névváltoztatás oka az volt, hogy a banda zenei irányvonala is módosult, amit az 1991-es kultikus My Angel kislemezen ismerhetett meg minden szerencsés, aki egyike volt annak az 1100-nak, aki a 7”-es LP-t kezébe kaphatta. A megjelenést követően Marius távozott a bandából, Sverd pedig csak a billentyűzésre akart koncentrálni, ezért rövid időre fel is oszlott a zenekar.

A szünet szerencsére rövid volt, 1993-ban újjáéledt az együttes, amikor a két megmaradt taghoz csatlakozott Samoth gitáros (Emperor, ma Zyklon) és Garm énekes (ex-Borknagar, Ulver). Ez a felállás készítette az 1994-ben megjelent Constellation minialbumot, amely a Samoth által működtetett Nocturnal Art kiadó gondozásában látott napvilágot 500 példányban (elődjéhez hasonlóan ez a felvétel is a gyűjtők egyik legkeresettebb darabja). 1994-ben Samoth távozott az Arcturus-ból, a helyét Carl August Tidemann (Winds) foglalta el, s az Ulver-es Skoll-al a basszusgitáros posztján elkészítették az első nagylemezt, az Aspera Hiems Symfonia-t, amelyen a Constellation négy dala és négy új szerzemény kapott helyet. A kiadványt a norvég Ancient Lore kiadó, Amerikában pedig a Century Media gondozta, a lemez pedig a mai napig a dallamos avantgarde (black) metal egyik alapművének számít.

A felvétel után újabb tagcsere történt az Arcturus soraiban, a távozó Carl August Tidemann helyére Knut Magne Valle (ő játszott az Ulver Themes albumán is) érkezett. 1996 végén az angol Misanthropy Records jelentette meg a La Masquerade Infernale albumot, amelyet hat hónap alatt rögzített a csapat egy kamarazenekar és Simen Hestnaes (ex-Borknagar, ma Dimmu Borgir) vendégszereplésével. A zenekritikusok és a beavatott rajongók körében elsöprő és teljességgel osztatlan sikert aratott ez a semmihez sem hasonlítható, határtalanul kreatív mestermű.

Három évig tartó hallgatás után 1999-ben hallatta újra hangját az Arcturus, amikor is megjelent a Disguised Masters című kiadvány, mely a La Masquerade Infernale album egyes tételeinek legkülönbözőbb felfogású remixeit, egy újra felvett dalt (az Aspera Hiems Symfonia albumról), és egy vadonatúj szerzeményt tartalmazott.

Újabb háromévnyi csend, megannyi híresztelés és a feloszlásról szóló pletykák után 2002-ben jelentkezett újra nagylemezzel az Arcturus. A The Sham Mirrors címre keresztelt, némileg modernebb felfogású, de semmivel sem kevésbé zseniális és elismert anyagon átmenetileg Dag F. Gravem helyettesítette Hugh Mingay-t, a kiadó pedig a zenekar által életre hívott Ad Astra Enterprises lett. A megjelenést követően ismét felröppentek a pletykák arról, hogy ez volt az Arcturus utolsó nagylemeze, alig egy évvel később, 2003. május 2-án a Southern Discomfort fesztiválon azonban olyan esemény történt, ami a banda története során addig mindössze egyszer, 1995-ben következett be: koncertet adott az Arcturus. A mikrofon mögött ekkor azonban már nem Garm állt, hanem az őt felváltó Oyvind Haegeland, akit a progresszív metal körökben hatalmas elismerés övezte Spiral Architect zenakarból lehetett korábban ismerni. Hamarosan újabb élő fellépés következett, augusztusban a Hole in the Sky fesztiválon játszottak, majd hosszú ideig üresen állt a banda honlapján a Future Dates” pont. Most azonban hat dátum is felkerült alá, s ebből az egyik szeptember 1-je, szerda, Budapest, A38 hajó.

Az Arcturus előtt három hazai, a black metalt egymástól egészen eltérő felfogásban játszó banda, a Vortex, a Bornholm és a Sin of Kain lép fel, az erősen limitált példányszámú belépők ára elővételben 3500, a helyszínen váltva pedig 4000 Ft. Jegyet válthattok a Budapesten az A38 hajón, a Headbanger-ben, a CD-pincében, a Hammer zenebarlangban, a Vikingben, Pécsett a Mobidisc-ben, Győrött a Torock-ban, Egerben a Hammer zenvárban, Debrecenben a Rockness-ben, Szegeden a Bahiában, Székesfehérváron pedig a Káoszban. További információt kérhettek és jegyet rendelhettek a 06/70 280 88 12 telefonszámon, az info@planetnoir.com e-mail címen.