Slipknot: Iowa

Aki látja egyszer valahol ezt a zenekart, az biztosan sohasem felejti el ahogyan kinéznek. A zenéjükre jellemző „döngölős metal/ütős samplerhangok/hörgős-kántálós ének néhol egészen dallamos refrénnel” stílust oly sikeresen valósította meg, hogy előző lemeze (Slipknot) óriási kultuszt emelt a tengerentúlon a zenekarnak. Ez a fajta stílus hazánkban is teret hóditott az elmúlt egy-két évben (lásd például Freshfabrik), de mindezek mellett amit a színpadon is művelnek álarcaikban az valami nagyon egyénivé teszi őket az amúgy gigantikus méretű zenekardömpingben, melyet a 80-as, 90-es évek zúdított a humán nagyvilágra. Vajon lesz-e álarchullás valaha is, és ha igen, akkor kíváncsi lesz-e valaki rá? Ha a KISS zenekar esetét nézzük, akkor talán akkor, ha már úgy érzik, hogy nem fut eléggé a szekerük…

Az új lemez a Corey-Mick-Sid-Shawn-Paul-Joey-Chris-James-Craig kilencesfogatnak köszönhetően ismét egy nagyon ütős anyagot tartalmaz, oly annyira, hogy ´majd kiesik a membrán a hangszóróimból. Egyetlen bajom az újabb rókabőr esete, mikor is az előző album újdonságvarázsát most már nem érzem, amolyan második résznek hallom az egészet. De a hiba talán bennem rejlik, én mindig újat keresek egy új lemez hallgatásakor… szeretem a zenében a meglepetéseket, kiszámíthatatlanságot, a zenében rejlő rejtelmet melyet nekem kell felfedezni és nem szeretem egy jól megvilágított zenei sugárúton érezni magam, ahol jó előre látom mi fog történni. A lemez a fanoknak kötelező, de aki mostanában környékezi meg csak a zenekart, annak az előző album jobban inkább ajánlott. A CD borítója érdekesen kiképzett: a lapozgatós és a kihajtogatós változatot ötvözi. A dalszövegek színes képekkel ilusztrált átlátszó zsírpapírra vannak nyomtatva (ez a kihajtogatós része). A ľ sokszor szerepel, mint misztikus matematikai szám. Az ilyen misztikumok mint ez is és a maszkok is nem egyértelmű jelentésük miatt inkább amolyan érdekességet jelentenek a hétköznapi halandónak, mit sem valamifajta egyértelmű utalást adnának valamire nézve. S ez a meghatározhatatlan misztikum iránti vágya az embernek az amit meglovagol a Slipknot egy légkalapács erejével.

Tracklista:
1. (515) 0:59
2. People=Shit 3:35
3. Disasterpiece 5:08
4. My Plague 3:40
5. Everything Ends 4:14
6. Heretic Anthem 4:14
7. Gently 4:54
8. Left Behind 4:01
9. Shape 3:37
10. I Am Hated 2:37
11. Skin Ticket 6:41
12. New Abortion 3:36
13. Metabolic 3:59
14. Iowa 15:05