VOKS

Beszélgetés Závada Pállal és kedvezményes jegyárak a Vokson A Tünet Együttes interaktív politikai táncszínháza május 3-án és 4-én a MU Színházban

A május 3-i, pénteki előadás után beszélgetés Závada Pál íróval, a Jadviga párnája és a Magyar ünnep szerzőjével készülő regénye, a közélet és természetesen a Voks kapcsán. Május 4-én, szombaton a Színházak Éjszakája alkalmából az előadás kedvezményes jegyárakkal látogatható, a normál jegyek 1500 Ft-ba, a diákjegyek 1000 Ft-ba kerülnek majd.

Költői tánc vagy második világháborús történelmi hírarchívum? Ezúttal a nézők választják ki, mit szeretnének látni-hallani. A választás anonim, csak egy gombnyomás, és a távirányító mindenkinél ott van. A Tünet Együttes legújabb kísérlete jól modellezi azt a világot, a mai Magyarország társadalmát, amelyben élünk – kiélezve a kollektív döntéshozatal és az egyéni felelősség témájára. Az előadáshoz felhasznált korabeli hírek kísérteties hasonlóságot mutatnak napjaink eseményeihez. A Voksban új szereplővel is találkozhatnak a nézők: Ayelet Yekutiel helyét Biczók Anna veszi át.

A Voks által feltett kérdések egyszerre nagyon aktuálisak, és történelmi korokon átívelőek: mit tehetünk, mit kell tennünk, ha addigi társadalmi életünk evidenciái, keretfeltételei egyszer csak megdőlnek? Hogyan dolgozzuk fel traumatikus történelmi tapasztalatainkat egy olyan korban, amelyben a történelmet minden politikai erő pusztán az önlegitimáció eszközének tekinti, és ennek megfelelően írja át?

A Voks igazi főszereplője, írója és rendezője maga a néző, minden egyes néző, és ahány néző, annyi szavazógomb. A döntések sora nem ott ér véget, amikor beülünk egy előadásra – mindenkinek minden pillanatban van választása, és ez estéről estére más és más előadást eredményez. Az előadás zenéjét Márkos Albert zeneszerző, csellista jegyzi, aki a társulat állandó alkotótársa. A felvételen olyan zenészek működnek közre, mint Bakai Márton, Hock Ernő, Rubik Ernő Zoltán és Tömösközi László. A darab tetőpontján elhangzik a világhírű Krzysztof Pendereczki Gyászzene Hirosima áldozatainak emlékére című műve.

”Komoly kérdések, pedig az egész csak játék. Teszt. Hiszen érdemben nem tudjuk befolyásolni a dolgok menetét, s nem futtathatjuk ki máshova a második világháborús történelmet sem. A darab mégis azt modellezi (…), hogy igenis kötelességünk belenyúlni a körülöttünk zajló folyamatokba, alakítóivá válnunk a saját és közösségi sorsunknak.” (Králl Csaba, Revizor)