Másodlagos téma: kiállítás

Dargay Lajos szobrász Nicolas Schöffer tanítványaként és művészi örökségének folytatójaként a magyarországi kinetikus–kibernetikus művészet egyik úttörője volt. Gyűjteményes kiállításán elsősorban mobilok, szobrok, reliefek és grafikák lesznek láthatók, amelyek a mozgás, a fény és a tér kapcsolatát vizsgálják. Alkotásai a geometria és a dinamika harmóniáját jelenítik meg. Dargay Lajos életműve a magyar szobrászat egyik legegyedibb fejezete,…

A Műcsarnok három termében megvalósuló, az életmű sokféleségébe betekintést engedő retrospektív kiállítás újdonság, hiszen ezek a munkák egyidejűleg még nem szerepeltek. Az absztrakt és figuratív festmények, a hajlított acélszobrok, a kinetikus installációk jól reprezentálják Cseke Szilárd komplex munkásságát. Most látható festményei és térbeli alkotásai folyamatban lévő változásokat reprezentálnak, vizuális modellekként értelmezhetők, akár szimbolikusan dekódolhatók. Cseke…

Csilléry Orsolya művészetének legfontosabb jellemzői a képek míves megmunkálása, a különleges grafikai módszerek használata és a magyar művészeti és eszmei hagyományok ápolása. Munkáira hatással van a magyar pásztorművészet és népmesék hiedelemvilága, motívumkincse. Felsőfokú tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán és a velencei Scuola Internazionale di Grafica művészkönyv szakán végezte. A kiállítás címe számos értelmezésnek…

Nincsenek mesterek és nincsenek tanítványok? Ha nem a mester-tanítvány viszony, akkor mi az, ami megteremti az autonóm művészi hang megszületésének feltételeit? A Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében március 31-én nyíló kiállítás azt a kérdést vizsgálja, hogy a közös műhelymunka tapasztalata milyen módon válik önálló, karakteres alkotói praxissá. A tárlat az idén kilencvenéves Klimó Károly és…

Nincsenek mesterek és nincsenek tanítványok? Ha nem a mester-tanítvány viszony, akkor mi az, ami megteremti az autonóm művészi hang megszületésének feltételeit? A Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében március 31-én nyíló kiállítás azt a kérdést vizsgálja, hogy a közös műhelymunka tapasztalata milyen módon válik önálló, karakteres alkotói praxissá. A tárlat az idén kilencvenéves Klimó Károly és…

A Műcsarnok jubileumi kiállítással tiszteleg a magyar absztrakció egyik legfontosabb alakja, Gyarmathy Tihamér (1915–2005) előtt. A tárlat a legendás, a sokáig elhallgattatásban élő művész kanonizálását is jelentő 1986-os műcsarnoki bemutató után negyven évvel, a jelen megváltozott művészeti közegében és történelmi távolságából vállalkozik most az életmű áttekintésére és újragondolására. A kiállítás különlegessége, hogy Gyarmathy munkáit képi…

A Koreai Kulturális Központ év elején nyílt kiállítása, a „Korea visszhangja magyar kézműves alkotásokban” már csak egy hétig látogatható. A tárlat azt mutatja be, hogyan találkozik a koreai tradicionális művészet szellemisége a magyar alkotók kreativitásával. A kiállítás nem csupán egy távoli kultúra bemutatása: egy élő, folyamatosan formálódó alkotói közösség történetét is feltárja, ahol a tanítványokból…

Urbán Ádám dokumentarista fotográfiáinak egy nagy csoportjában különböző hivatású emberek, szakmai kollektívák mindennapjaiba enged betekintést, feltárva az e pályákhoz kapcsolódó társadalmi, funkcionális, kulturális és emocionális rétegeket. Hosszú távú, gyakran éveken át folytatott munkája során nem semleges megfigyelőként, hanem a közösségek belső dinamikájára fogékony beavatottként ad képet az intézményekben és műhelyekben zajló tevékenységek sajátos karakteréről. A…

A Műcsarnok új kiállítása bevezeti a látogatókat a dataizmus fogalmába, és megmutatja, hogyan hatja át mindennapjainkat, gyakorlatilag minden lépésünket. A tárlat középpontjában Barabási Albert-László, a nemzetközileg elismert hálózatkutató áll, akinek kutatásai az adatokból kirajzolódó hálózatok működését vizsgálják. Az utóbbi öt évben Barabási nagyszabású képzőművészeti, festői projektekbe fogott, maga köré egy egész műhelyt (Barabási Atelier) szervezett,…