Cadaveria: In Your Blood

Azzal kezdeném, hogy régen fordult elő velem, hogy nem tudtam beskatulyázni egy csapatot. Most azonban újra ez a helyzet. Itt forog a Cadaveria nevű olasz metal csapat harmadik lemeze a lejátszómban, s többszöri meghallgatás után sem tudom, mit gondoljak róla. Szó se róla, az infolap már idejekorán felkészített a várható eklektikusságra: emlegetett death, thrash, power, sőt még progresszív metalt is, de hát a szkepticizmusom nem hagyott elcsábítani. Hogy miért is, az kiderül pár bekezdéssel lejjebb.

A csapat létrejöttére 2001-ben került sor, ekkor lépett ki a hírhedt Opera IX-ből Cadaveria énekesnő és Marcelo Santos dobos, hogy felszínre hozhassák saját ötleteiket, művészi vénájukat. Az Opera IX-et nem ismerem, tehát nincs összehasonlítási alapom, de egy biztos: a Cadeveria nem fogja fenekestül felforgatni a metal világot, sőt még laza szörfözésre alkalmas hullámot sem fog összehozni.

Többek között azért nem, mert a nyitó 100.000 Faces vagy éppen Laying In Black lebutított témái már egyszer (sőt többször) megíródtak a tiszavirágéletű nu metal bandák jóvoltából, s ettől fogva ezek a témák is meglehetősen tiszavirágéletűek. Továbbá hiába akar Cadaveria egyik pillanatban Anneke Van Gierseberg, máskor meg Sabina Classen lenni (vagy éppen egyszerre), egyik metalszirént sem hozza tökéletesen. Előbbi interpretálása érdekében újra kellene születnie, míg utóbbi orgánumának elsajátításához tanácsos lenne naponta egy üveg whiskyt és két doboz cigit elfogyasztania. Emellett hiába búg néha keleties dallamokat a már említett banális riffek mellé, attól még nem lesz progresszív a zene. Persze igazságtalan lennék, ha elhallgatnám, hogy vannak jó pillanatok is a lemezen, ilyen például a The Dream egésze, a Queen Of Forgotten komolyzenei hatású gitártémája, vagy épp a Memento Audere Semper és a Exorcism To Chaos énekdallamai, de egy valóságos „esőerdőn” (ez nem a komplexitásra vonatkozik) keresztül kell értük átverekednem magam. Ugyanakkor azt is be kell vallani, hogy még ezek a részek (relatív fogósságuk ellenére) sem férnének fel egy The Gathering lemezre, úgyhogy akár a relatív jelző is megérdemelne egy idézőjelet. Gonoszkodhatnék még, de nem igazán látom értelmét, ehelyett inkább kiemelem a hangzás relatív kielégítő voltát, valamint a hangszeres játékot. (Azért nem kell virtuóz megoldásokra gondolni.)

Sokan kilépnek az eredeti csapatukból akár emberi, akár zenei okok miatt, de annyit elmondhatok, a harmadik szólólemeznél már többet illene felmutatni. Majd a negyedik albumon talán jobban összekapják magukat.

A számlista:

01. 100,000 Faces
02. The Dream
03. Anagram
04. Memento Audere Semper
05. Laying In Black
06. Queen Of Forgotten
07. Exorcism To Chaos
08. Uneven Like Clouds
09. Before The Apes Came
10. Virtual Escape From Tragedy
11. Atypical Suggestions By A Dead Artist
12. Enlightened