Főoldal → Cikk
Danko Jones az A38-on

2026. október 15-én az A38 Hajó
Vannak zenekarok, akik látványtechnikával próbálják megragadni a közönség figyelmét, de a Danko Jones nem tartozik közéjük. A kanadai trió ismét bebizonyította október 15-én az A38 Hajó közönségének, hogy a rock’n’roll életérzéshez nem kell más, csak három elszánt figura, maximumra tekert erősítők és egy színpad, ahol mindezt át lehet élni.
A hajó gyomrában már a kapunyitás után érezni lehetett a feszült várakozást. Hamarosan tele lett a terem bandapólóban érkező rockerekkel, ami megmutatta, a műfaj népszerűsége máig töretlen. A hangulat alapozásáért a brit punk-rock alakulat, a Split Dogs felelt. A bristoli csapat nem teketóriázott: hamar a húrok közé csaptak. Pörgős és energiától duzzadó műsorukkal azonnal felrázták a korán érkezőket. Karizmatikus frontemberük vezetésével olyan lendületet adtak az estének, ami tökéletes felvezetésnek bizonyult.
Az átszerelést követően megérkeztek a főszereplők is. A Danko Jones 1996-ban alakult Torontóban, így idén 30 éves a zenekar. A névadó frontember, Danko Jones (ének/gitár) és hűséges harcostársa, John „JC” Calabrese (basszusgitár) a kezdetektől fogva egyetlen dolgot akartak: sallangmentes, klasszikus rock’n’rollt játszani. Érdekesség, hogy a karrierjük első öt évében szinte nem is akartak nagylemezt kiadni: kizárólag a megállás nélküli turnézásra és az elképesztő energiájú élő fellépéseikre építették a hírnevüket. Miután a tiszta színpadi jelenléttel szereztek rajongótábort, 2002-ben végül megjelentették bemutatkozó stúdióalbumukat, Born a Lion címmel, amiről a Lovercall nótát játszottak el ezúttal. A lemezek kiadásával ezután már nem álltak le: 12 stúdióalbumot, válogatáslemezeket és koncertanyagokat tettek le az asztalra. Legutóbbi, 2025-ben kijött, Leo Rising című korongjukról 2 dalt hoztak ezen az estén. Az Everyday is Saturday Night és az I Love it Louder is hangos fogadtatásban részesült, de Jones külön örült annak is, hogy sokan ismerték a régebbi szövegeiket is. A dobos poszt többször cserélődött ugyan az évtizedek alatt, de 2013-ban megérkezett Rich Knox, aki bebetonozta a mai napig megbonthatatlannak és egységesnek tűnő hármast. Az átvezető szövegek többsége a rajongók buzdítása volt, hogy minél hangosabban éltesse a bandát. A publikum vette a lapot, így hamarosan ringott a hajó a talpunk alatt.
A program a 19 dalból álló setlistnek megfelelően haladt tovább. A kihagyhatatlan klasszikusok, mint a Had Enough, a First Date vagy a My Little RnR alatt a közönség együtt üvöltötte a refréneket a frontemberrel. Elhangzott még a Sugar Chocolate, a Get High? és a You Are My Woman is. A terem klub jellege tökéletes keretet adott az este hangulatának, mert minimalizálta a zenekar és a rajongók közötti távolságot.
Összességében a Danko Jones azt hozta, amit vártunk. A klasszikus, letisztult, de három évtized után is minőségi rock and rollt. Az A38-as koncert ismét bemutatta, mit jelent ez az életérzés. Az őszinte rockzene több generációt gyúr össze manapság is, és ezt jó volt megtapasztalni. Jones szóvá is tette, hogy túl sok idő telt el az előző látogatásuk óta, és most jelzi, hogy a következő koncertig nem szeretne ismét éveket várni. Az élő zenélés élteti továbbra is a fiúkat, azt gondolom.
