Holdon át – Bittner Meenakshi Dóra indiai előadása – a MOHA Esteken

”Fürtös hajadból mind kihulltak a gonddal tűzött virágok,
Szemfestéked is elkenődött, még bokacsengettyűd is
Elvesztetted a keskeny erdei úton, mégse javaslom
Azt, hogy visszafordulj, és kutakodj a vaksötétben,
Mert Hari megtalálta, ott van most is a lótuszkezében,
Vissza is adja egy táncért, megtetézve maréknyi jázminvirággal.”
Vidyapati (1352-1448)

A kísérleti produkció a Bharatanatyam dél-indiai klasszikus tánc művészetét használja, társítja és általánosítja, a rítus lényegéhez Bittner Meenakshi Dóra táncművész szólótáncában, melyet videó-festészettel ötvöz. Stílusában lecsupaszított teret, koncentrált tiszta esztétikát céloz meg úgy, hogy megközelítése eredeti látószöget nyújt.

A Bharatanatyam kifejezés szanszkrit szavak kompozíciója, bhava (érzelmek), raga (dallam), tala (ritmus) és natyam (tánc). E táncforma két fő alkotó eleme – a nritta – avagy tiszta tánc, melyet a nyak és a szem finom mozgását ellenpontozó erőteljes lépések, hajlások és virtuóz, eleven lábmunka jellemez, illetve – az abhinaya – amely arcjáték és kézmozdulatok speciális gesztusnyelve az érzelmek kifejezésére.

A különleges archaikus színészi játékban képzett táncos, egyszer arcát kölcsönzi a holdnak, melyen titokzatos mosoly ragyog, másszor áttűnik rajta a félszeg emberi mosoly is, mely szorongással teli, hogy ezután újra felmutassa a harmonikus, törvényszerű arcot, mely végtelen mozgástól és erőtől áthatott. A táncos szolgál és ezáltal beépül egy magas esztétikájú rendbe, amely mintha épp feltárulkozni kívánna.