Mi van akkor, ha a belső gyerekünket nem megjavítani akarjuk, hanem végre szabadjára engedni?

A THE PILL új dala, a „Big Knife” nagyjából innen indul, csak a terápiás megközelítés helyett egy jóval radikálisabb megoldást választ: adjunk annak a gyereknek egy nagy kést, aztán hagyjuk, hogy maga vágjon utat kifelé.

A zenekar második dallal jelentkezik a készülő albumáról, a „Big Knife” pedig a korábbi „Nighttime Routine”-hoz képest meglepően dallamos oldalát mutatja a csapatnak. Sam ezúttal jóval visszafogottabban énekel, helyenként pedig kifejezetten a kilencvenes évek No Doubt-korszakát idézi. A lendület természetesen megmarad, de a dal kevésbé támad frontálisan, inkább egy fülbemászó, punkos-alt-rockos groove köré épül.

A felszín alatt azonban korántsem könnyed a téma. A „Big Knife” azokról az emlékekről beszél, amelyektől az ember legszívesebben megszabadulna, a magányról és arról az állandó vágyról, hogy végre szabad legyen. A címben szereplő kés így nem egyszerűen provokáció: annak a belső résznek ad eszközt, amely már nem akar tovább várni arra, hogy valaki más szabadítsa ki.

A dalhoz készült videó sem stúdióban felépített történetet mesél. A felvételek a spanyolországi Ferrish Festen, Gironában, illetve a németországi Jahinselfesten, Regensburgban készültek. A klipet Philipp Karger rendezte és vágta, a kamerát Karger, Felix Offergeld és Sam Kat kezelte.

A „Big Knife” ezzel a készülő THE PILL-album második bemutatott darabja. A zenekar az új számmal megmutatja, hogy a keményebb, agresszívebb oldal mellett a dallamosságra is van hely a következő anyagon – és a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást.
A végeredmény egyszerre könnyen befogadható és kellemetlenül éles: egy dal arról, hogy néha nem a sebeket akarjuk begyógyítani, hanem egyszerűen ki akarunk törni abból, ami okozta őket.