Boban Markovic interjú

Szerbia legnépszerűbb rezesbandája március utolsó napján a Feszt.hu fesztivál vendége volt az Almássy téren. A zenekar a hagyományos balkán lakodalmakon tűntek fel először. Vidám, játékos fizimiskájukkal levették a násznépet a lábukról, mindig emlékezetes műsort adtak nem is szólva a nyolc napon túl gyógyuló sérülésekről: előfordult, hogy verekedésbe, üvegtörésbe torkolott a mulatság. Persze mindez nem idegen a forró, energikus balkáni zenétől és tánctól.
Már a kilencvenes évek elején nagy hírnévre tett szert a zenekar, sok éven keresztül ők nyerték a gucai trombitásfesztivál első díját. Nemzetközi ismertségüket Goran Bregovic filmzene rendezőnek köszönhetik, aki beleszeretett a életvidám, lendületes bandába. Brgovic velük vette fel az Underground, a Cigányok ideje és a Macska-jaj című Kusturica filmek zenéjét. Ez hozta a világhírű áttörést a balkán zenekar számára, és nálunk, Magyarországon is ezáltal váltak híressé tavaly ősszel.
Azóta a rezesbanda többször járt már hazánkban, a legtöbb nagyvárosban koncerteztek már, sőt Lajkó Félixszel közös produkciót is sikerült kiadni: a Srce Cigansko featuring Lajkó Félix című albumon a magyar sztárfúvós is közreműködik.
Megszeppenve lépem át az Almássy téri öltöző küszöbét. Tizenegy fáradt férfiszempár néz fel egyszerre, de felcsillannak, amikor rájönnek, hogy legalább egy női sajtós akad a sok férfi kamerás riporter között.
Csak egy fél órája érkeztek Ausztriából, és hamarosan kezdődik az újabb koncert, úgyhogy gyorsan kell magukat kifújniuk. Nekünk is csak egy villáminterjúnyi időnk marad

–Hányadik koncertetek ez Magyarországon?
-(Boban Markovic) Igazság szerint nem is tudom. Sokadik.
-Merrefelé játszottatok már, milyen városokban?
-(Horváth László – menedzser) Erre inkább én válaszolok, mint menedzsernek, nekem sokkal inkább illik ezeket tudni. Játszottak már Pesten, Pécsen, Sopronban, Szegeden, Győrött. Szóval a legtöbb nagyvárosban már bemutatkoztak. Volt, ahol többször is.
–Több megbízást kaptam, hogy megkérdezzem: hogy érezted magad Pécsen?
-(B.M.) Magyarországon talán Pécsen éreztem eddig legjobban magam. Nagyon szép hely. Már háromszor jártunk abban a városban. Hogy miért volt a legszebb élményem, az maradjon az én titkom.
–Mikor játszottatok először itt?
-(B.M.) Először a Lajkó Félixszel játszottunk Magyarországon, ez a Fonóban volt. Akkor volt négy éves a zeneház. Nagy barátja és tisztelője vagyok Lajkó Félixnek és remélem, hogy hamarosan sor kerül egy nagyobb horderejű közös koncertre is vele.
-Egy rövid szereplás erejéig már készítettetek közös produkciót.
-(B.M.) Igen, az egyik lemezünkön, a Srce Cigansko című lemezünkön játszik az egyik dalban.
–Milyen a magyar közönség?
-(B.M.)Többször hangsúlyoztam már, hogy a magyar közönség az egyik legjobb, sokat járjuk a világot, és tényleg nagyon jó. Nagyon erős. Gratulálok a közönségnek, így kell ezt csinálni.
–Milyen volt a Zeneakadémián a zenekar fogadtatása?
-(B.M.) Nagyon meglepődtem, hogy milyen impozáns az Akadémia épülete, emellett nehezen indult el a koncert, de végül is ez lett az egyik legjobb is. Örülnék neki, ha sikerülne még máskor is bemutatkoznunk ott. Egészen más a közönség, mert ez egy ülős koncert, de ugyanúgy értékelték a produkciót.
–Mi a véleménye a magyar népzenéről, ismered, szereted-e?
-(B.M.) Hellyel-közzel ismerem a magyar népzenét, az egyik nagy kívánságom lenne, hogy ha egy jó magyar énekessel összejöhetnénk, és készítenénk egy közös produkciót. Sebestyén Márta például általam is nagyon elismert énekes.
–Hogy ízlenek a magyar borok?
-(B.M.) Jó a borotok, gratulálok. Minél többet iszod, annál jobban kívánod.
–És mi a helyzet a magyar lányokkal?
-(B.M.) (mosolyog) Szépek és temperamentumosak.
–Hogyan indult a zenekar? Biztosan esküvőkön játszottak először.
-(B.M.) Igen, tényleg lakodalmakban kezdtem, ez nem kérdés ez így volt. Volt pár emlékezetes eset, amikor veszekedés tört ki a lakodalomban, előfordult, hogy eltörtek egy üveget valaki fején és két-három öltésre volt szükség, hogy összevarrják .
–Várhatóan mi lesz a következő film, aminek ti csináljátok a zenéjét?
-(H.L.) A Gyerekek című filmben Félixszel csináltak közös zenét, ez volt az utolsó. Nem tudjuk egyelőre, hogy milyen film zenéjéhez, de varhatóan lesznek további felkérések is, ahogy eddig is.
-(B.M.) Kusturicával és Bregovic-csal nagyon jó együtt dolgozni. Velük bármikor szívesen együtt működöm.
–Hogyan éltétek meg a forgatásokat?
-(B.M.) Nagy megtiszteltetés ezekkel a szakemberekkel dolgozni. Őket mindenki ismeri, több világhírű filmet is készített már.
–A filmbeli zenekar színészek voltak, vagy tényleg a valós zenekar?
-(H.L.) A Macska jajban play back volt, akik játszottak az nem a Bobanék zenekara. Tudni kell hogy működik ez a dolog: a filmhez a legolcsóbb és legrondább zenekart kellett szerződtetni.