Hypocrisy: Catch 22

Ha megnézed a munkalkoholista szót a szótárban, minden bizonnyal találsz majd ott egy fényképet Peter Tägtgrenről. Kétségkívül ő a metal műfaj legelfoglaltabb embere. Amellett, hogy ott van a metalunderground legjobb nevű és lefoglalkoztatottabb producerei közt, valamint hogy sikeresen fut Pain nevű nu-metal projectje, továbbra is ő annak a bandának a frontembere, mellyel ismertté vált. És ez a banda a Hypocrisy.
Peter és társai, Lars Szöke és Mikael Hedlund újra itt vannak, hogy megrázzák a metal világot. Az utóbbi években olyan zseniális albumokat adtak ki, mint a The Final Chapter (1997), Hypocrisy (1999), Into the Abyss (2000) vagy a 2001-es válogatásalbum, a Ten Years of Chaos and Confusion, és ezek a nagyszerű kiadványok a metal első vonalába emelték a csapatot. Megannyi országban kerültek fel az eladási listákra, turnéztak Európában (külön kiemelendő a Nuclear Blast fesztivál turné, melyen a Raise Hell, a Kataklysm, a Destruction és a Crematory társaságában zúzták darabjaira a koncerttermeket), Japánban és az USA-ban, s váltak az egész világon rajongók ezreinek új death metal hőseivé. Senki sem számított arra, hogy ilyen gyorsan érkezik az új Hypocrisy album, ám egy nap Peter felhívta a kiadót, azzal, hogy felvették az új anyagot, mivel épp volt egy kis szabad stúdióideje! A Catch 22-n a Hypocrisy új dimenziót nyit saját hangzásában. A tradícionális Hypocrisy elemekhez új dolgokat kevertek, pl. modern rock n roll-t meg punk rock-ot. Az olyan dalok, mint a Dont judge me, a Destroyed, az A Public Puppet és az Another Dead End (For A Dead Man) ott vannak e legendás death metal csapat legjobb dalai között.

A svéd Hypocrisy története 1991-ben kezdődött, mikor Peter elküldte az első demót néhány lemezkiadónak. A Nuclear Blast megérezte a csapatban rejlő óriási potenciált, és szerződtette őket. Az első album (Penetralia) 92-es megjelenésétől a Final Chapterig a Hypocrisy a legsikeresebb death metal zenekarrá vált. A 97-es Final Chapterrel sikerült először elérniük egy szélesebb közönségréteget olyan emberek is rákaptak a Hypocrisy-re, akik amúgy nem hallgattak death metalt. Ez volt amerikai áttörésük dátuma is, hiszen ekkoriban játszottak először (méghozzá hatalmas sikerrel) a Milwaukee Metalfest-en, az egyik legnagyobb amerikai metal fesztiválon. A címadó számhoz készült klipet is az USA-ban vették fel, s a Hypocrisy lett odaát a legújabb, Európából érkező metal szenzáció. A következő lemezek, a Hypocrisy és az Into the Abyss megtartották, sot növelték a zenekar rajongói bázisát. Mondhatni, a Hypocrisy hisztéria hivatalosan is beindult. Sikerük egyik titka kétség kívül maga Peter Tägtgren, aki teljesen őrült, egy igazi party animal, s közben az egyik legőszintébb és legszimpatikusabb arc a zenei bizniszben. S nem mellesleg zseniális dalíró is. Amint azt az új lemez is bizonyítja.
Meglehet, a Catch 22 nem pontosan az, amit a Hypocrisy rajongók várnak a csapattól, viszont az, amit várniuk kellett volna. Hiszen ez a zenekar sosem mondott nemet egyetlen kihívásra sem, különösen nem, ha saját magukból ered az a kihívás. Szóval, készülj fel a legváratlanabbra, de ne aggódj: az album briliáns.

Diszkográfia
2002 – Catch 22
2001 – 10 Years Of Chaos and Confusion
2000 – Into the abyss
2000 – The Fourth Dimension (Classic Series)
2000 – Live and plugged
1999 – Hypocrisy
1999 – Hypocrisy destroys Wacken 1998
1997 – The final chapter
1996 – Osculum Obscenum (Classic Series)
1996 – Maximum Abduction
1996 – Penetralia (Classic Series)
1996 – Abducted
1994 – The fourth dimension
1994 – Inferior devoties
1993 – Osculum obscenum
1992 – Penetralia

Felállás:
Peter Tägtgren ének és gitár
Mikael Hedlund basszusgitár
Lars Szöke dobok