Van Halen: The Best of Both Worlds

Eddie Van Halenék már 86-ban levették a terhet a zenekaruk válogatásalbumának címén majdan agyaló kiadói munkatárs válláról azzal, hogy írtak egy nem mellesleg igen jó nótát Best of Both Worlds címmel, amit, ha nem is a dolog tudatában, de nagyon jól tettek az a bizonyos kiadói munkatárs úgysem lehetett volna ennél frappánsabb. Ez a válogatás ugyanis a Van Halen zenekar két nagy korszakából, vagy ha úgy tetszik: világából, a David Lee Roth és a Sammy Hagar nevével fémjelzett időszakokból gyűjti egybe a zenehallgatók minden bizonnyal elsöprő többsége szerinti legjobb dalokat (a Gary Cherone-nal készült buktaillatú Van Halen III valamilyen úton-módon eltűnt a diszkográfiából, nahát). Mivel frappáns a cím, még arról is el lehet feledkezni, hogy az ilyesmit inkább illenék Greatest Hits-nek hívni.

Még nagyobb terhet vett le a banda a kiadvány összeállítóinak válláról azzal, hogy mindkét korszakban ontotta magából a címadóhoz hasonló slágereket, amikből aztán igazán nem volt nehéz összegereblyézni két cédényit. Innentől kezdve már tényleg csak körültekintően kellett mozgatni a gereblyét, ami pedig sikerült is: a The Best of Both Worlds a lehetőségekhez mérten a lehető legalaposabb áttekintését nyújtja a rocklegenda pályafutásának.

Itt van kérem szinte minden, ami a legfontosabbak közé sorolható előkerülnek a legkorábbi örökbecsűek, mint az Eruption gitárintrója vagy az Aint Talkin bout Love, felvonulnak a Jump-féle himnuszok, néhány feldolgozás (You Really Got Me, Pretty Woman, Dancing in the Street) és helyet kaptak a nagyitól az unokáig mindenki által előszeretettel dúdolt kései MTV-sikerek is (pl. Cant Stop Lovin You). Nincs hanyagolva még a Live: Right Here, Right Now felvétel sem, ami már csak azért is jó húzás, mert így az Aint Talkin bout Love-ot, a Panamát és a Jumpot meghallgathatjuk Hagar remek előadásában is. A The Best of Both Worlds tehát kiválóan teljesíti minden válogatásalbum elsődleges funkcióját: bemutatja a zenekart, kedvet csinál hozzá, szórakoztat.

Ennek a lemeznek azonban van még egy funkciója: mégpedig tudatni mindenkivel, hogy az utóbbi idők meglehetősen zavaros (és néha kétségbeejtő) történéseit követően a Van Halen újra itt van a páston. A mikrofon mögött végül nem David Lee Roth áll, hanem Sammy Hagar, az Óperencián túl pedig már volt egy igen alapos turnéjuk is, de hogy a világ többi része se maradjon ki (teljesen) a jóból, és bizonyítsák, hogy nem csak retrózni jöttek össze, idepakoltak három új nótát is. A legszebb az egészben, hogy ezek a bizonyos nóták tényleg bizonyítanak, ugyanis remek formában mutatják a Van Halent a többi közül kicsit sem kilógó, lendületes, ösztönös rock and roll mindhárom, kellemesen lehangolt gitárokkal, telt, ízes sounddal, hamisítatlan Eddie-féle hathúr- és Hagar-féle hangszállobogtatással. Olyan dalok, amik miatt a Van Halen sorlemezeit birtokló rajongóknak is bőven megéri beszerezni ezt a két cédés anyagot.

A The Best of Both Worlds-szel válogatásanyag létére is elégedett lehet mindenki egyszerre alapos és hű dokumentációja egy óriási zenekar dicső múltjának és előszele a hasonlóan diadalmasnak ígérkező jövőnek is.

Disc One

1. Eruption
2. Its About Time (új dal)
3. Up for Breakfast (új dal)
4. Learning to See (új dal)
5. Aint Talkin bout Love
6. Finish What Ya Started
7. You Really Got Me
8. Dreams
9. Hot for Teacher
10. Poundcake
11. And the Cradle Will Rock
12. Black and Blue
13. Jump
14. Top of the World
15. (Oh) Pretty Woman
16. Love Walks in
17. Beautiful Girls
18. Cant Stop Loving You
19. Unchained

Disc Two

20. Panama
21. Best of Both Worlds
22. Jamies Cryin
23. Runaround
24. Ill Wait
25. Why cant This Be Love
26. Runnin with the Devil
27. When its Love
28. Dancing int he Street
29. Not Enough
30. Feels so Good
31. Right Now
32. Everybody Wants Some!!
33. Dance the Night Away
34. Aint Talkin bout Love (live)
35. Panama (live)
36. Jump (live)