Bufa: Ami fáj

A városokat lassan megfojtja a szenny
Halott lesz a föld, hideg és terméketlen
A TV, a rádió a pszichédre hat
A génjeidbe rejti el, hogy milyen boldog vagy

Későn jössz majd rá, hogy hamis az egész
Tenni nem tudsz ellene, csak ráz a remegés
Akkor esik le, hogy egyedül maradtál
Nem maradt már senki, kivel elszaladnál

Egy-két helyen lesz majd számodra hely
Ápolnak és őrködnek, hogy ne szökhess el
Ha olyan kedved van, fejed falba verheted
A gumiréteg letompítja belső sebed

Vérzik a szíved, de kit érdekel
De ezzel együtt mégis ez a legjobb hely
Nyugtatókkal tömnek és injekcióznak
De reggelit és vacsorát az ágyadba hoznak

Hazugság minden a világ a szerelem
Este, ha sétálsz követ a félelem
Keresed magad, mert tudod, hogy vár
De hazudik mindenki és ez az ami fáj

Ez az ami fáj…