Bufa: Valahol

Sokan vagyunk a sarokba bújva
És némán várunk valami újra
Egymásra nézve magunkat látjuk
De magunkat magunkba mégsem találjuk

Részesültünk abban a kegyben
Álmokat kergetünk a tömegben
Ha eljön a perc a szerepünk vége
Zuhanunk ködösen bele a mélybe

Hosszú és könyörtelen az út
De előbb vagy utóbb mindenki odajut
A ketreced előtt egy gorilla tombol
Nem menekülhetsz ettől a kortól

Vár rád is valahol
Valahol egy hely

Transzba esel és belelesel
A transzba látod, hogy hol az a hely
Valahol ahol utazol éppen
Ott lebeg előtted megfestve szépen

Vár rád is valahol
Valahol egy hely…