A szabadság hangján – 1956 hetvenedik évfordulóját ünnepli a Concerto Budapest a Müpában

A szabadság hangján – 1956 hetvenedik évfordulóját ünnepli a Concerto Budapest a Müpában

Egy este, négy mű és egy eszme, amelynek hangja hetven év után sem halkul el

A szabadságvágy, a nemzeti összetartozás és a történelmi emlékezet fűzi egybe Beethoven, Dubrovay, Liszt és Kodály műveit, amelyek a magyar történelem egyik legmegrendítőbb és legfelemelőbb pillanatát idézik meg a Müpában a Concerto Budapest október 24-i ünnepi koncertjén, amellyel a zenekar az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója előtt tiszteleg. A Kossuth-díjas Keller András vezényletével Beethoven Egmont-nyitánya, Dubrovay László 1956 című zeneműve, Liszt Magyar fantáziája és Kodály Psalmus Hungaricusa hangzik el.

A szabadság szimbóluma: az Egmont-nyitány

Keller András Kossuth-díjas karmester vezényletével az idei évad középpontjában álló mester, Beethoven zenéje csendül fel elsőként. A kétszáz éve elhunyt komponistát sok szál kapcsolja hazánkhoz, drámai alkotása, az Egmont-nyitány pedig különleges jelentést kapott a magyar történelemben.

Beethoven e műve a zsarnoksággal szembeszálló, majd mártírhalált halt 16. századi németalföldi hős, Egmont gróf történetéhez írt kísérőzeneként született, de 1956 őszén Magyarországon is a szabadság jelképévé vált. A forradalom napjaiban a nyitány a Magyar Rádió egyik legtöbbet sugárzott zeneműve volt, amely a remény és az ellenállás hangjaként szólalt meg a sorsfordító történelmi pillanatban.

„A szabadság iránti vágy mindannyiunkban megvan, hiszen az életünk az egyetlen tulajdonunk. Semmi másunk nincs, ezt is az Isten adta. Talán ez is benne van abban, hogy Beethovent annyira szeretik az emberek.” – fogalmazott korábban Keller András.

Forradalmi képek zenében és versben

Húsz esztendeje, a forradalom ötvenedik évfordulójára készült Dubrovay László 1956 című nagyszabású kompozíciója, amelyben a történelmi események, valamint a hozzájuk kapcsolódó személyes és kollektív érzelmek egyszerre kapnak hangot. A Kossuth-díjas szerző a darabot, melyet „szimfonikus képek versmondóra és zenekarra” megjelöléssel látott el, Gyurkovics Tibor verseire komponálta, amelyek a forradalom történéseit, atmoszféráját és megrázó pillanatait idézik fel.

Az alkotás 2006-os ősbemutatója alkalmából így írt a zeneszerző:„1956 októbere ifjúságom meghatározó élménye. Csodálatos volt megélni, hogy a forradalom győzelmének mámorában ismeretlen emberek boldogan összeölelkeztek, felszabadultan beszélgettek egymással, és a szomorúság évei után ismét mosolyogtak, nevettek.Döbbenetes volt november 4-e reggele, amikor Pestlőrincen a fejünk felett röpködtek a szovjet ágyúlövedékek, közben Nagy Imre segélykérése hangzott a rádióból. Azután az emberek reménye… hogy segít a nyugati világ…. ötven év után úgy éreztem, egy zeneművel kell tisztelegnem a magyar történelem e nagyszerű emlékműve előtt.”

A nemzeti zenei hagyomány ünnepe – Liszt magyar hangjai

Az esten megszólal Liszt Ferenc Magyar fantáziája is, amelyet 1853-ban mutattak be Pesten. A virtuóz zongoraverseny a 19. századi magyar zenei élet népszerű dallamvilágából merít: cigány muzsikusok közvetítésével elterjedt népies melódiák, verbunkos fordulatok és táncok anyagát formálta át Liszt saját, lenyűgöző zenei nyelvére.

A mű a magyar identitás különleges lenyomata. A zongoraszólót Balázs János játssza, a nagy ívű mű a Kossuth-díjas zongoraművész repertoárjának egyik ikonikus darabja, amelyből a Concerto Budapesttel korábban lemezfelvételt is készítettek Keller András vezényletével. Erről így fogalmazott a zongoraművész: „…egyszerűen senki nem tudott megszólalni percekig. Olyan katarzis és olyan dráma volt a levegőben, ami nagyon ritkán adatik meg…”

Könyörgés a szabadulásért – Kodály Psalmus Hungaricusa

Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa a magyar sors egyik mély tapasztalatát szólaltatja meg: a szorongattatásban élő ember megrendítő könyörgését a szabadulásért.

A „Magyar zsoltárt”, mely Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulójára, Budapest Székesfőváros Tanácsának felkérésére született 1923-ban, Kodály Kecskeméti Vég Mihály 16. századi protestáns énekszerző szövegére komponálta, amely az ószövetségi 55. zsoltár szabad átköltése. Dávid király könyörgésében Istenhez fordul segítségért és szabadulásért.

A monumentális kompozíció az ünnepi koncerten Kovácsházi István Liszt-díjas énekművész tolmácsolásában, a Cantemus vegyeskar közreműködésével, Szabó Soma karigazgató vezetésével hangzik el.

Egy este, amikor a történelem zenévé válik

A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében elhangzó négy mű közös gondolkodásra indít arról, mit jelent számunkra a szabadság 1956 után hetven évvel és hogyan adjuk tovább eszméjét nemzedékről nemzedékre.

Október 24. szombat 19:30 Müpa

1956–2026 Ünnepi hangverseny a forradalom 70. évfordulójára

Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84
Dubrovay László: 1956
Liszt: Magyar fantázia
Kodály: Psalmus Hungaricus, op. 13

Kovácsházi István tenor, Balázs János zongora, Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)

Vezényel: Keller András