Underground Magazin

Főoldal → Cikk

Gorefest, One Man Army And The Undead Quartet, Before The Fall, Archaic

2007. október 29., Budapest, Kultiplex

Gorefest, One Man Army And The Undead Quartet, Before The Fall, Archaic

Az októberi hónapot egy igen erős koncert zárta, ugyanis a középtempós death metalban utazó Gorefest zúzta le a hallójáratainkat a Kultiplexben. Holland barátaink előtt még az ex-The Crown énekes vezette One Man Army And The Undead Quartet, a metalcore-t játszó Before The Fall és a magyar thrash banda, az Archaic léptek fel.

Az előző napi Dew-Scented koncert után kissé megfáradva érkeztem a Kultiplexbe, és az Archaic fellépését le is késtem a korai kezdésnek köszönhetően. A vasárnapi koncert fényében azonban biztosan ezúttal is egy energikus, feszes bulit adtak hazánk thrash reménységei.

Megérkezésemkor éppen az osztrák Before The Fall kezdett bele programjába. A manapság nagyon túljátszott metalcore stílusban próbálnak valami maradandót alkotni a srácok, de a koncerten hallottak alapján ez nem igazán sikerül nekik. Korrektül tolták a zúzós metalcore témákat, de a szürkeség homályába veszett a zenéjük. Az az igazság, hogy már ezerszer hallottuk ezeket a megoldásokat más bandáktól. Ennek ellenére kellemes volt a fél órás koncertjük, és ez a jó előadásnak és a megfelelő hangzásképnek volt köszönhető. A Before The Fall tipikusan az a banda, akiket lemezen biztosan soha sem fogok hallgatni, de ha egy koncerten fellépnek, akkor megnézem őket.

Jöttek a svéd thrash n rollerek, az ex-The Crown frontember Johan Lindstrand vezette One Man Army And The Undead Quartet brigádja. A pajeszos Elvis utánzat Johan vadul üvöltötte a harapós rock n rollba oltott thrash témákat. Jól érezték magukat északi barátaink, jókat poénkodtak a számok közben. Természetesen az oldott hangulat mellett a zenei teljesítmény sem szenvedett csorbát, feszesen, vadul tolták a mocskos, döngölős riffeket. A két eddig megjelent lemezükről válogatták össze az eljátszott számokat, a háromnegyed óra alatt elhangzottak a 21st Century Killing Machine és az Error In Evolution legjobb szerzeményei. A hangzás lehetett volna jobb is, ugyanis a kissé zajos, kásás megszólalás miatt nem lehetett minden témát kivenni, bár ez a fajta muzsika nem is igényli a vájtfülűséget. A One Man Army ugyan nem pótolhatja a zseniális The Crown hiányát, azonban egy saját lábán megállni képes zenekart hozott össze Johan, amely többnyire jó számokkal rendelkezik.

Végül sejtelmes fények és egy kísérteties intró keretében a színpadra lépett a holland Gorefest alakulata. A zenekart még 1989-ben alapította Jan-Chris de Koeijer énekes/basszusgitáros és Frank Harthoorn gitáros, és a Mindloss és a False című mesterművekkel örökre beírták magukat a death metal történelmébe. Aztán következett pár irányt tévesztett lemez, és a zátonyra futott zenekar 1998-ban fel is oszlott. Szerencsénkre azonban újjáalakultak, és a 2005-ös visszatérő album, a La Muerte egy ereje teljében levő Gorefest-et mutatott. Azóta egy újabb anyagot is elkészítettek: a 2007-es Rise To Ruin is kiválóra sikeredett. Ezen lemez turnéjával végre hozzánk is eljutottak, hogy a magyar rajongóknak is megmutathassák groove-os death metal-juk bődületes erejét. Meg is mutatták, hogy napjaink egyik legjobb death metal bandáját tisztelhetjük bennük: egy kiváló élő teljesítménnyel kápráztatták el a Kultiplex közönségét. Az igényes fényjátékkal kísért koncerten elhangzott majd minden klasszikus Gorefest szerzemény, a koncertet a The Glorious Dead nyitotta a kedvencemnek számító False-ról. Erről az albumról hallhattuk még a State Of Mind, a Get-A-Life és a Reality/When You Die című mesterműveket. A Mindloss-ról is kaptunk két gyöngyszemet a Mental Misery és a Confessions Of A Serial Killer képében, és az Erase-ről a címadót hallhattuk. Az újjáalakulás utáni két bivalyerős korongról is bőven játszottak, a La Muerte-ről a For The Masses, a You Could Make Me Kill és a When The Dead Walk The Earth masszírozták hallójáratainkat, míg a Rise To Ruin-t a címadó, a Revolt, a Speak When Spoken To, a The War On Stupidity és a kilenc perces Babylons Whores című dalmonstrum képviselte. A kilencven perces koncertet szinte eksztázisban hallgattam végig, ahogy tonnasúllyal döngették szét a hallójárataimat a lassan zúzó betonkemény riffek, a gyorsabb darák és a fület balzsamként simogató dallamos, nagyszerűen kimunkált gitárszólók. A zenészek maximális teljesítményt nyújtottak: JC jellegzetes hangján bömbölte a dalszövegeket, és közben mesterien kezelte basszusgitárját. Agyontetovált mezítelen felsőtestével a látvány terén is erőt sugárzó, tekintélyt parancsoló benyomást keltett. A gitárosok is odatették magukat: Boudewijn Vincent Bonebakker olyan érzéssel pengette a dallamos szólókat, hogy az ember lelke beleborzongott a finom harmóniákba, és Frank-el karöltve a súlyos groove-os riffeket is mesterien tálalták. Ed Warby dobos pedig a színtér egyik legjobb ütőse, itt is elkápráztatta a jelenlévőket zseniális játékával, díszítéseivel. A zenészek nem sokat kommunikáltak a közönséggel, de a zene magáért beszélt ebben a mindent elsöprő másfél órában. A hangzás is kellő erővel, súllyal dörrent míg, ez is nagyban hozzájárult a szinte tökéletes koncertélmény megteremtéséhez. Az év egyik csúcsteljesítménye volt számomra ez a fellépés, és szerintem többen így gondolták a jelenlévők közül. Tavaly is volt szerencsém látni a Gorefest-et a szlovéniai MetalCamp fesztiválon, és a szemerkélő esőben ott is egy fantasztikus hangulatú koncertet adtak. Ha lehet, ez a Kultiplexes buli még jobb volt, a Gorefest ereje teljében van!

Egy csodás koncerteseménnyel zárult az októberi hónap, a Gorefest megmutatta a jelenlévőknek, hogyan kell súlyosan és egyénien játszani a death metalt. Egy maradandó élmény volt, és ehhez hozzájárult a One Man Army tökös rockba oltott thrash metalja, valamint a Before The Fall metalcore-ja és az Archaic thrash csapása is. Még több ilyen színvonalas koncertet kívánok és egy újabb budapesti Gorefest fellépést!