Underground Magazin

Főoldal → Cikk

The Witcher In Concert

A lengyel CD Projekt Red fejlesztésében elkészült Witcher játékok, amelyeket a honfitárs Andrzej Sapkowski nagyszerű Witcher sorozata ihletett, mára gyakorlatilag a játékvilág etalonjává léptek elő. Különösen a Wild Hunt alcímet viselő 3-as epizód vált egy olyan megkerülhetetlen legendává, amelyet sokan nem átallanak a valaha volt legjobb videójátéknak megnevezni.

Természetesen ízlés kérdése, kinek milyen fajta, milyen stílusú játék áll közel a szívéhez, de Witcher 3 atmoszférája, történetmesélése, a felejthetetlen karakterek, de még a zenéje is egy életre rajongóvá tett sokakat. Nem csoda tehát, hogy magukból a Witcher 3 zeneművekből is érdemesnek láttak egy élőzenei produkciót felépíteni, amelyre akkora lett az érdeklődés, hogy turnét kellett szervezni az előadásokból. Ehhez a játék megjelenésének 10 éves évfordulója tökéletes indokot szolgáltatott.

A turné szerencsére Magyarországra is eljutott, hiszen Sapkowski regényei és a Witcher játékok nálunk is igen népszerűek. Az MVM Dome adott otthont ennek a különleges alkalomnak, amiben ki tudja lehet-e még a jövőben részünk. Így nem meglepő, hogy igyekezett szinte mindenki megjelenni, aki a Witcher világának rajongójának mondja magát.

A rajongást ráadásul szemlátomást komolyan is vették egyesek, hiszen itt is-ott is bele lehetett botlani beöltözött cosplay-esekbe. Különösen Ciri karaktere bizonyult népszerűek, több fehér hajú, fehér ingű, barna csizmájú lány bukkant fel a helyszínen. Természetesen a merch pult előtt is kígyók nagy sorok kígyóztak, hiszen sokan szerettek volna hazavinni valamilyen emléket erről a különleges alkalomról.

Az MVM Dome-ban a küzdőtéren felsorakoztatott ülőhelyeken túl a fél karéj volt megnyitva. Létszám tekintetében a küzdőtér ülőhelyei elvileg teljes mértékben elkeltek, azonban mégis teljes sorok maradtak üresen az előadás során, ennek nem tudom az okát. A lelátón is szép létszám gyülekezett, de azért ott sem volt csordultig telt ház. A kiírt kezdésre viszont már a helyükön voltak a megjelentek, maga a zenekar is, így megkezdődhetett ez a különleges zenei utazás Sapkowski világába.

Ha már elsősorban rock/metal zenei magazin vagyunk, érdemes megjegyezni, ha valaki nem tudta volna, hogy a Witcher 3 zenéiben erősen közreműködött a Percival Schuttenbach nevű folk-metal csapat. Így a fémszívűek is maguknak érezhették az eseményt (láttam is a közönségben jó pár olyan arcot, akik a rock/metal koncertek jellegzetes bútordarabjai. Sőt… igazából magamat is közéjük kell számolnom). A Percivel Schuttenbach – Satanismus (ejtsd szigorúan szlávosan: Szátyányiszmusz) című szösszenete amolyan insider humorrá vált a baráti körben, de persze vannak nekik komolyabb számaik is, amelyek valóban a hagyományos értelemben vett folk-metal vonalon haladnak. 2014-ben csíptem el őket tök véletlenül egy Düreres minifesztiválon, akkor jegyeztem meg őket magamnak. A Schuttenbach rész elhagyásával, Percival néven is turnéznak (nálunk is jártak korábban), így kifejezetten folkos, népzenés muzsikát játszanak, metal nélkül. Ebben a minőségben működtek közre a Witcher 3 – Wild Hunt zenéjében is.

A Percival Schuttenbach zenekar itt volt tehát, hogy élőben játsszon nekünk, köztük természetesen a formáció két alaptagja, Mikolaj és Katarzyna. Ízesen játszott a dobos is, illetve volt egy szőke hajú énekesnő, aki az éneket és olykor azokat a jellegzetes magas rekedt hangokat szolgáltatta (ha jól láttam, nem Joanna Lacher volt az, pedig a banda korai időszakában az ő karakterét nagyon bírtam). Mellettük egy belga szimfonikus zenekar játszott, de jelen volt Marcin Przybylowicz zeneszerző is. A koncert karmestere egy szőke hölgy volt, aki nagyon értékelte a beöltözött, cosplay-es rajongókat és arra biztatott mindenkit, hogy nyugodtan fejezzék ki hangosan az érzelmeiket a koncert közben, a kedvenc jelenetek vagy szereplők felbukkanásánál, örüljenek, sírjanak, vagy ami tetszik. A fellépés után egyébként találkozni is lehetett a formáció tagjaival.

Magáról a koncertélményről nehéz írni, mert ez tényleg egy igazi audiovizuális élmény volt. Kiváló hangzással, remekül felépített dramaturgiával, hol andalítóbb, hol feszültségkeltőbb, hol riasztóbb, hol vidámabb hangulatú zenei részek követték egymást, mindez áthatva azzal a jellegzetes, szlávos dallamvilággal, az átmenetek is nagyon jól fel voltak építve.

Eközben a kivetítőn egymást váltogatták a Witcher 3 jelenetei, jellegzetes eseményei, karakterei, drámái, dinamikus harcjelenetei, bestiális szörnyei. Tehát nem egy egybefüggő történet, mint filmszerű vetítés zajlott, hanem inkább csak rövid jelenetek egymásutánjával idézték fel azokat a sztorikat, amiket az itt jelenlévők talán mind végigjátszottak. És a történésekhez persze a zene hangulata, dramaturgiája is mindig illeszkedett, nagyon jól volt összerakva az egész produkció.

Nyilvánvalóan a felvillanó jelenetek és a történet Geralt, a fehér hajú sztoikus Witcher történetét követte végig, a legfontosabb eseményekkel, ahogy a játékban is tapasztalhattuk. De természetesen főszerepet kapott az egész hajsza origóját jelentő Ciri, és persze láthattunk Yennefert, Triss-t, Vesemir-t, Dandeliont és a bátor törpöt, Zoltan Chivay-t is. A legnyugtalanítóbb zenei betétek persze a Wild Hunt vezérét, Eredint kísérték, de a történet szempontjából befolyásos karakterek is visszaköszöntek a képernyőről, mint Nilfgaard császára, Emhyr var Emreis, vagy a tragikus sorsú Vörös Báró. Eszünkbe is juthatott, mennyit kellett állandóan lovagolni a várához, mert ott nem volt a közvetlen közelben gyorsutazási pont… De elutaztunk Skellige szigetére, Novigrad városába, a witcherek legendás erődjébe, Kaer Morhen-be és a mocsárba is, a három undorító boszorkához. Egészen biztos, hogy mindenkinek sok emlék feltolult, aki játszott a játékkal.

Szerencsére nem csak a Witcher 3 alapsztori, hanem a két fő kiegészítő is helyet kapott a zenei betétek között. Így ezek a történetek is megelevenedtek előttünk. Olgierd és Iris megrázó sztorija és a sátáni Gaunter O’Dimm a Hearts Of Stone-ban, valamint a teljesen más hangulatú, a francia borvidékeket idéző, színkavalkádos, elsőre vidámnak tűnő Toussaint hercegsége, amely Anna Henrietta-val, Syanna-val, Detlaff-fal, Orianna-val sötét titkokat rejt a Blood And Wine-ban.

Voltak persze saját jogon is ismertté vált szerzemények, amiket előadott a zenekar. Például a bárdnő Priscilla dala, vagy utolsó előttiként számként a híres jelenet betétdala, amikor Geralt a strigává változott királylánnyal harcol a pajtában. Az ilyeneket nagy ovációval fogadta a közönség. És gondolom mondani se kell, mennyire tűkön ülnek a Witcher rajongók a 4-edik részre várva, így utolsó dalként a Witcher 4 előzetesét kaptuk meg és annak a betétdalát, amely rész immár Ciri kalandjai körül forog.

Mint a fenti felsorolásszerű részletezésből is látszik, a Witcher 3 – Wild Hunt-ban számtalan olyan kaland, esemény, karakter, híres csatajelenet van, amely még ennyi év után is emlékeket idéz a rajongókban. A Witcher 3-at senki nem úgy játszotta végig, hogy lement a sztori és jöhet az uninstall, hanem mindenkiben évekre lenyomatot hagyott a fent felsoroltak közül sok kaland és sok szereplő.

Ezért vált legendává a CD Projekt Red játéka, mert ilyen élményeket nyújtani csak a legnagyobbak képesek. És önmagukban a zenei betétek is megértek egy teljes koncertet, ami sok-sok rajongót mozgatott meg, hogy újra átéljék ilyen formában ezeket a kalandokat. A zenekar is elégedett lehetett a magyar közönséggel, mert Mikolaj még filmezte is a rajongókat a telefonjával.

Rendkívül különleges élmény volt a The Witcher In Concert néven futó produkció. Nem tudom, lesz-e még lehetőség további turnén elcsípni ezt az előadást, aki esetleg lemaradt róla. De bízzunk benne, hogy a rövidesen érkező 4-es részhez is legalább ennyire karakteres betétdalok fognak születni és (természetesen szigorúan miután végigtoltuk a játékot) egy hasonló zenei élmény ehhez is összeállítható lesz.