SKAlp Feszt.: Gubó, Csalez Lopez, Tizenhét, CsizmáSKAndúr

Az eddigi leginkább nem skasabb” CsizmáSKAndúr Klubbot éltem meg, április 4-én. Ez nem baj, mert igenis szükséges keverni a különféle stílusú zenéket, bizonyos határokon belül persze.
Máris az elején kellemes meglepetésként ért a Gubó névre keresztelt formáció fellépése. Előzetesen csángó-skaként beharangozott csapatot, inkább a világzene címkével látnám el. A hagyományos csángó motívumokba kevertek ska és rock elemeket, sőt még volt egy kis rap betét is. Alapvetően akusztikus hangszerek játsszák a főszerepet (duda, perka, furulya, harmonika), amik még élvezetesebbé, és különlegessé teszik az előadást.
Ha nem is minden részében volt meggyőző a produkció, de egy érdekes, kísérletező dolgot láthatott a közönség, amely szerencsére pozitívan fogadta az eddig ismeretlen Gubónak a zenéjét. Végre egy újabb merész vállalkozás, amely azt hiszem, tehet valamit a perifériára szorult népzenék bemutatására.

A ska-punk-metal Csalez Lopez általam nagyra tisztel tagsága úgy néz ki, tényleg túljutott a holtponton, sőt az egykori renitens” billentyűs (Dávid) is – hacsak a koncertekre is de visszatért a csapatba. Ez számomra jó hír, mert zeneileg sokkal befogadhatóbb így ez a fajta zene. Kicsit meglepő volt a 8 perces elszállt metal prüntyögős” rész, de az eddigi egyetlen hanghordozó 3 száma megint megmozgatta a közönség egy kis részét. Remélem lesz idő eleget próbálni, mert kár veszni hagyni az eddigi munkát, és mint hallottam, azért érik különféle zenei hatások a csapatot.

A Kókler, a Tizenhét, a CsizmáSKAndúrIgen a triumvirátus. És ezen az estén most kettő koncertezett. Előbb a szombathelyi srácok mozgattak meg száznál is több embert, ami a színpadról gyönyörű látvány volt! A zenekar most adta ki öt számos lemezét, amelyen már kicsivel komolyabb hangvételű szövegeket, és nagyon kellemes muzsikákat élvezhetünk. A bulizós, 2 Tone skat játszó csapat frontembere Szasza mozgása, még mindig koordinálatlan és idióta (a szó kedves, és pozitív értelmében), amit lencsevégre kapni hatalmas megpróbáltatás. A Tizenhét, ugyan csak hét tagú formáció, de így is szűkösen fértek el a színpadon, ahol ugyebár a közel két méteres énekes mozgásának, illetve a három fúvósnak is helyet kellett engedni, így a basszerosnak (Sümi) már csak a hangládákon jutott hely, így Ő láthatta a legmagasabbról, hogy mekkora a mozgolódás a teljesen teli tánctéren. Azt hiszem nem panaszkodhatunk erre a bulira, mert mindenki megkapta kedvenc számát a kívánság blokk részben. A legtöbben egyébként a Rude Boy című szerzeményre voksoltak.

A végére maradt a CsizmáSKAndúr. A repertoár változatlan, a buli úgy szintén. Mondjuk rég volt ennyi hely táncra, de ez csak a buli előnyére válik, mint hátrányára. Természetesen megint volt ska disco, ahol kb. 5-ször hangzott el, a SKA-P-től valami, így ezen az estén, ezt az egyébként sem valami kreatív csapatot a nem szeretem” listára helyeztem. Dj. Pozor nem volt formában, mert az előző ismétléseket is neki köszönhettük, de a Fals! Cairo című szerzeménye már egy kicsit sok volt (a 80-as évek egyik ska zenekara, akik zeneileg rendkívül élvezhetőek, csak hát a szövegek enyhén rasszisták: a lényeg hogy ne legyen drapp”, utalás az arabokra.) Az unalmas afterpayrt-t végig ittuk és dumáltuk, és csak a végére dj Sas pörgős öt percére mozdultunk be, majd bejelentették, hogy záróra. Puff neki! Folytatás következik.